29 Beszélgetés A szállás adásrol.
A szállás adás, rend szerént valo szokás volt. még a pogányok közöt is. a görögöknél, és a romaiaknál, az emberséges emberek, nem igen gyakorolták avendég fogadokot, akiknek valami dolgok volt valamely városban, ót nékik üsmeröjök volt. vagy jó akarojok, akikhez szálottanak, viszontag a mikor kivántatot., azok is ezekhez szállottanak, az illyen üsmerettség, és szállás adás, fiurol, fiura maradot, és ez igen segitette avárosok közöt valo baráttságnak meg tartását, azt tartották, hogy a szállás adás kor, jupiter jelen vagyon. az uton járot, és az asztalt, a melyen véle ettenek, szentnek tartották, a sidok ezt a szokást, mindenkor meg tartották, most is meg tarttyák magok közöt.
Nem kell tehát azt tsudálni. ha a keresztényeknél szokás volt a szállás adás, mivel ök egymást, atyafiaknak, és jó akaroknak tartották, tudván azt is, hogy a kristus, azt ugy hadgya, mint érdemes jó tselekedetet. matth. 25.34. mihent valamely uton járo jelit adta hogy keresztény, és az anyaszent egy házbol valo, azonnal örömest bé fogadták, azt tartván, hogy magát akristust nem fogadgyák bé, ha az ollyat bé nem fogadgyák, de szükséges volt hogy magát meg üsmértesse, erre valo nézve, akeresztények, akiknek hoszu utra kelletett menni, a püspöktöl levelet vettek, a mely levelben bizonyos jel volt, és a melyet tsak a keresztények tudták, v.prior.de litt Canon. a jelböl meg lehetet üsmérni, hogy mitsoda féle renden volt az utozó, ha Catholicus volté, vagy eretnek, ha cathecumenusé, vagy penitentzia tarto, ha egy hazi szolgaé, és mitsoda rendben, mivel az egy házi szolgák nem utoztanak. a püspök szabad levele nélkül.
Leg elsöben is a gazda meg mosta, avendéginek lábokot, ezt a szokást sok helyt láttyuk a szent irásban, eszükséges is
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 373)