jeliért volt, hanem ugyan akönyörgésért, st Chrys. hom.5. in epist. ad thess. leg kisseb tselekedetekben, keresztet vetettek magokra, vagy a homlokokra, és azt, tsak nem minden szempillantásban, ugy mint, valahány szor hazoktol ki mentenek, vagy bé mentenek, valahova indultanak, le ültenek. fel költenek, öltöztenek. ittanak, vagy ettenek. és igy atöbbi, tertull. ad uxor.5. s.Ciril. hierosol. catech.4. de ascen.
7. Beszélgetés. A szent Irás tanulásárol.
A könyörgéseknek nagyob része, mindenkor a soltárokbol állot, amellyeket, halkal mondván, azokbol tanulhattak is, mivel magokban foglallyák, rövideden az egész szent irásokot, és meg tanyitnak, mind azokra, a mellyeket kell tudni egy kereszténynek, akár mitsoda féle állapotban találtassék, az imádságok után, mindenkor a szent könyvekböl valo olvasás volt, mint hogy pedig, az éttzakai könyörgések leg hoszszabbak valának, az olvasás is leg hoszab volt. és mint hogy a szent Mise áldozattya, leg föveb része a több könyörgéseknek, azért ollyankor az olvasás is hoszab volt. tsak az ollyan szent könyveket olvasták ugy mint szent irásokot., a melyek a Cannonokban valának, tudni illik, azokot, amelyeket az anyaszent egy háznak valoságos traditioja, szent könyveknek tartotta lenni, és azokot apocryphusoknak. nevezték, az az titkosoknak, vagy homályosoknak., amelyeket valamely különös ember akart azokhoz tenni, hogy pediglen. az anyaszent egy ház könyvében valamely változás ne lenne az irok által, azért az irokot az Isten itéletire kénszeritették hogy igazán irják le akönyveket, szent Irénéus eszerént tselekedet florinusnak irt levelének a végin, látunk illyen fenyegetést, az apocalypsisnak avégin.
A szent egy ház. nem tsak akönyörgésnek háza vala, hanem
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 319)