még az üdveségnek iskolája is, apüspök ót magyarázta az évangyéliumot, és a szent könyveket, valamint egy profesor, ettöl vagyon, hogy arégiek, mind inkáb, adoktori nevet, apüspoköknek adták, ezek nyilván tanyitottak ahivek gyülekezetiben, és sokszor aházaknál, a mint szent pál mondgya, atanyitásokot pedig ahalgatojokhoz képest alkalmaztatták, valamint titusnak, és timothéusnak irot leveleiben vannak fel téve, st. ignat. epist.ad polycarp. ezek mindenek felet arra vigyáztanak, hogy magoktol semmit ne mondgyanak, se semmit ne keressenek az évangyéliumon kivül, hanem hüségesen ki tegyék azt, amit az attyoktol tanultak, tudni illik, apapoktol, és az elöttök valo püspököktöl, az apostolokig valo traditio által, st.Iren. ad florin.epist, Euseb.v.hist.20. intvén ahiveket arra, hogy irtozanak minden féle ujságoktol., fö képpen az olyanoktol, amelyek alelki tudományt illetik, ugy anyira is irtoztanak, hogy ha valamelyik a hivek közül, valamely ellenkezö dolgot hallot ahittel, afüleit bé dugta, és onnét el szaladot, a pásztorokra hagyván afeleletet, ettöl vagyon, hogy mind azok az eretnekségek, a melyek az elsö saeculumokban támadának, Conciliumok nélkül is meg itéltetének, a püspökök, és apapok, mindnyájan egyesek valának atráditioban, és a hivek álhatatosan követték tanyitásokot.
A hivek, még különösön is tanullyák vala az Isten törvényét, és arrol elmélkednek vala, amit atemplomban hallotak, azt magok házoknál el olvasták, és arrol egy másal beszélgettenek, de fö képpen, atselédes gazdáknak nagy gondgyok vala arra, hogy tselédekel az oktatást el ne felejtessék, mivel ki ki amaga házánál, olyan volt mint egy pásztor, a szokot imádságokra, és olvasásokra gondgya volt, feleségit, gyermekit, és tselédit oktatta, és szüntelen arra intette, hogy az anyaszent egy házhoz valo egyeségben meg maradgyanak,
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 320)