ahalált, leg kisseb parantsolattyára akirálynak, valamint azt láttyuk, hogy ámán mitsoda parantsolatot nyert vala akirálytol, és hogy mi formában menté meg öket ahaláltol esther, atemplom épittésit pedig husz esztendö mulva végezék el, viszá jövetelek után, hogy pediglen jérusálem városát kö falal, körül vegyék, arra hatvan esztendö kivántaték, és igy, nyolczvan esztendö mulva állának helyre, könnyen el hihettyük. mitsoda szegény ország vala, a, mivel herodotes, abban az idöben élvén, syriát, pheniciát, pálestinát, és Cyprus szigetét, tsak egy gubernátorság alá tészi. és ezek dáriusnak tsak három száz ötven tálentumot adnak vala adoban, tsak annyit. mint aleg kisseb tartomány, holot tsak egyedül a babiloniai tartomány, ezeret fizetet, de már aromaiak idejében pálestina többet fizet vala, mivel hérodesnek 760 tálentumot adozék, amely tészen, hét száz, ötven ezer forintot,
A sidok, lassan, lassan fel kezdének épülni, és apersak birodalma alat, a magok törvények alat éltenek, respublica formájára, a fö pap, ahetven egy tanátsokal igazgattya vala anépet, az ország meg népesedék, és aföldet mivelni kezdék. valamint az elött, abövség. helyére jöve, oly nagy békeségben, és tsendeségben is valának, 300 esztendeig. hogy semmi háboruság nem lett közöttök, ez is az oka, hogy az irásokban, néhémiástol fogvást, amakabaéusokig, oly nagy üreség találtatik, azIsten temploma tiszteletben vala még az idegeneknél is, és oda sok ajándékot küldenek vala, egy szoval a sidok oly nagy boldogságban valának fel szabadulások után, hogy a proféták, amidön arrol szolnak. amessiásnak. fényeségel valo uralkodásához hasonlittyák.
A görögök abban az idöben kezdék üsmerni a sidokot égyiptumban, és syriában, ahová sokat jártanak, és ez az üsmerettség szent justinus, és az alexándriai szent kelemen szerént. nékik nagy hasznokra fordula, mivel agörög poéták, atörvény tsinálok, és a filosophusok, aleg jób tudományokot, a sidoktol vevék, a mint is solon, sokat lakván égyiptumban. a
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 267)