mely törvényt ada azután, az athénes bélieknek. amojses törvényéhez nagyon hasonlitot, pythagorás egyiptumban sok ideig lakék, onnét babiloniában mene. Cambys király idejében, ahol asidokal társalkodhatot, pláto sok esztendökig tanula egyiptumban. és sok szép dolgokot mondat socratessel, amelyek hasonlitnak a mojses tanyitásához., könnyen el is hihetni. hogy amit mojses tanyitot, ö annak valamely részit tudhatta.
Valamit pláto atörvényiben fel tészen. aztot mind követték a sidok, ugy mint., hogy ki ki amaga munkája után élyen, pompa, és nagy vágyodás nélkül., leg föveb jonak tarttsa az igasságot, el kerülvén a változtatást, és az ujságot, azt észre lehet venni, hogy a mitsodás böltseségü embert kiván, egy ország igazgatására, azal, mojsesre, dávidra, és salamonra tzélozot, sok helyeken is tészen fel holmi ollyan tráditiokot, az embereknek holtok után valo meg itéltetésekröl. és amás életröl, amelyek valoságos részetskéi, az igazán valo tudománynak, hogy ha pláto, és atöb görög bölttsek. nem a sidoktol hallották is ezeket anagy igasságokot, leg aláb azokot meg halhatták más egyéb nap keleti tudosoktol., akik közeleb lévén az emberi nemzet eredetéhez, és régieb irások is lehettek kezeknél, mint sem agörögöknek, azok inkáb meg tarthatták atráditiokot, amelyek, ám bár, fabulákal valának is esze keverve.
31 Resz Hogy mitsoda állapotban valának a sidok. agörögök birodalmok alat.
Nagy sándor sok országokot meg hodoltatván, a sidok is birodalma alá esének, és agörögök jobban kezdék meg üsmérni. ezt a nemzetet, eztet josef bizonyittya Cleárcesel, az
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 268)