valo gondolatokot. és ami faluink helyet, ahol egy felöl. egy kastélyt, más felöl holmi nyomorult házakot látunk, tekénttsük meg aromaiak nagy major házakot, a melyeket nevezték villásnak, ótt agazdának meg láttyuk nagy major házait, amelyeket tisztán, és jó rendben tartották, ót meg láttyuk a majorságnak nagy udvarát, atsüröket, istállokot, arabok házait, azok arabok pedig jobb állapotban valának a mi paraszt embereinknél, tartások, ruházattyok jó volt, feleségekre, gyermekekre gondgyok nem volt. az illyen munkás gazda emberek nagyob kényekre éltenek, mint sem a mi nemes embereink, azt láttyuk xenophontusban., hogy egy áthénes béli városi ember., regel fel kelvén. sétálni ment a mezöre. meg visgálta adolgosit, és magais dolgozot. az egésség. kedviért, és amaga hasznáért,
Végtire vallyuk meg azt. hogy a még anemesek, és gazdagok. meg nem veték a mezei munkát, addig boldogabbak valának, jóbb egésségben voltanak, és továb éltenek, atestek alkalmatosabbak valának. afáradcságra, és az utozásra, elméjek éleseb vala, mint hogy pedig nem hevertenek, elsem unták magokat, amunka kedvessé tette elöttök. aleg kisseb mulattságot is, a roszrol nem annyira gondolkodtak, mivel az ö mértékletességben valo életek. nem okozot se nagy költtséget, se sok adosságot. mondgyuk azt is hogy törvénykezés ritkáb volt közöttök, keveseb familia romlot meg, és annyi eröszak tétel se volt. de mostanában az arosz, hogy anemeseket, és agazdagokat, atöbbi is akarja követni, és aki egy kevesé már eléb valonak tarttya magát aparaszt embernél. aszegyenli a mezei munkát. ezért is igyekeznek annyira amesterségek után élödni, ezért is gondolnak ki minden nap ujab ujab mesterségeket, hogy egyik erszényböl amásikában menyen apénz. tsak az Isten is tudgya hogy ha ártatlané az
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 187)