meg toldgyam abbol, a mit otsun meg vehetek. ugy hogy továb ne menyek. mint sem kivántatik.
De szükséges egy gazdaszonynak, hogy tudgya mindennek az árrát, más képpen, nagy vakságba vezeti aház gondgyát. ugy tettzik hogy erröl a páter kétt letzkét adot, az elsö a, hogy tudgyon vásárolni, a másika, hogy annak idejében vásárollyon. a mire szüksége vagyon., mivel abizonyos. hogy nem tud vásárolni, ha az árrát nem tudgya, annak a mit veszen.
Ugy tettzik mondá télámon. hogy ehez egyéb nem kel, hanem hogy tudgyon alkuni, mivel az árus akarattyán áll, ugy adni a mint néki tettzik.
Lehet mind azon által felelé apáter. ezt az akaratot valamely rendhez szabni. ugy tettzik, hogy vagyon mindennek oly belsö, és külsö oka, mely annak az árát meg köti, a belsö ók, az idöt, és a dolognak mi voltát tekinti. példának okáért, az étel némü dolog drága, hogy ha az esztendö vagy az idö rosz. vagy ha az a dolog drága, és magában igen jó, ellenben, ha az esztendö jó, és termékeny, akor minden ótsubb, eszerént kell gondolkodni akézi munkárol, mivel adrága esztendöben. a mester ember is kételen drágábbért dolgozni.
Azután arra kel vigyázni, ha kereskedés jol folyé, ha a pénz böé, vagy ritka, ha a kereskedök bövön szoktaké hozni ollyan portékát a melyre szükségünk vagyon. mind ezek külsö okok. nem is lehet annak jol vásárolni. aki ezeket nem tudgya.
A második része avásárlásnak. mondá angyélika. a, hogy az idöre kel vigyázni, ezt is mondom én minden nap az aszonynak, tekintvén diánnára, itélö biro lévén, most mindent el mondhatok. sok olyan nehezen teszi az erszényben a kezét, hogy az idött, és az alkalmatoságot a sok halogatásal el veszti, és kétt áron. veszi meg azután, a mit akar venni, ha pedig annak idejében vette volna, még nyert volna rajta.
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 139)