és ne engedné. hogy anyi vért onttsanak. de Florust meg vakitván a fösvénység. nem hajta a kérésire., de söt még veszedelembe is forga élete, és kénszeritették. nagy siettségel viszá térni a maga udvar házához, más nap tizen hatodik maji, meg esvén a szive anyi nyomoruságon. Florushoz mene mezitláb, akit a szekiben talála. és kéré a népért. de Florus semi tiszteletet nem ada néki, söt még az élete veszedelembe is volt. Ez a Fejdelem Aszony. holmi vallás béli fogadásert maradot volt Jérusálembe.
Más nap a nép esze gyülekezék a felsö piatzon, nagy jajgatásal. szánakodván anyi meg holt személyeken. De az áldozo papok, és a fö renden lévök, oda menének nagy siettségel. szakadozot köntösbe. kérvén, és kénszeritvén, hogy ne tenné magát ujjab veszedelemre. Florus pedig egyebet nem kerese tsak a zürzavart. és egyebet nem ohajta tsak a támadást, mondá a városi fö renden valoknak, hogy ha a nép engedelmeségit akarja hozája mutatni., menne eleiben a két sereg gyalognak. a kinek Czézáriábol jérusálemben kel jöni. A nép arra igen nehezen álla, és a templomba esze kelleték gyüjteni. és ót az áldozo papok. és a léviták. fogván a szent edényeket. és a musikákot. hamvas, fövel és szakadozot ruhában, a nép lábaihoz borulának, kénszeritvén arra hogy ne vetnék utolso nyomoruságra hazájokot., hanem mennének elöttök ki a varosbol, a Romai had eleiben
Florus pedig meg parantsolta vala a tiszteknek, hogy semi köszönetet ne adgyanak a sidoknak a midön elejekbe mennek, és üsenek reájok hogy ha azért meg haragusznak. vagy morgolodnak, A dolog ugy történék
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 782)