de semit nem tehete. a sok számu syriaiak ellen, a sidok pedig érezvén erötlen voltokot, kételenek valának, nárbatában vonni magokot. el vivén magokal. a törvénynek könyveit, a mely város czézariához. tsak három mély föld, tizen kettö az eleje a sidoknak samariában mene Gallushoz panaszra. atörtént dolog iránt. remélvén. hogy párttyokot fogja. atöllök fel vett pénzért, de semit nem hajta reájok, söt még a tömlötzbe téteté öket, vétkül tulajdonitván azt nékik. hogy miért vitték volna el atörvény könyveit.
A Jérusalemi sidok. mód nélkül meg boszonkodának a Czezariai lakosoknak tselekedetin, és még inkáb a Florusén, de a mi öket. leg inkáb fel háborittá. ahogy, Florus. ki vétete a Templom kintséböl. tizen hét tálentumot. ugy mint husz ezer négy száz forintot, mondván hogy azt a Császár szolgálattyára forditaná. A nép azon fel zudala. a templomba futván nagy kiáltásal., a Császár nevét hija vala segittségul. a Florus kegyetlenségi ellen., de még gyalázatos szokot is mondának ellene, valának olyanok., akik még hogy jobban meg gyalázák, egy erszényt tartottak kezekbe és alamisnát kértenek számára, Florus pedig örülvén annak hogy okot adtanak néki nagy siettségel Jérusálembe mene., nem gondolván azal. hogy Czezáriaban menyen., ahol tudta. hogy háboruság vagyon, a Jérusálemi nép tartván attol hogy mi következhetik abbol. a mi történt volt avaroson kivül. a Gubernator eleiben mene. tiszteletnek okáért, de ötven elöl járo lovas viszá üzé
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 780)