hogy mond nékem, valamely titkodot hogy had mondhassam meg bátraban azután néked az enyimet magad Irlándus vagy, nem vagy é pápista? noha veszedelemben forog az ollyan aki ezen avalláson vagyon a Cromvel szolgálattyában. felelé Ivon, de mint hogy a szükséges néked, és mint hogy azt fogadtam hogy tiéd az életem. te elötted el nem titkolom hogy ezen avalláson ne legyek. és más vallást nem tartok.

Mint hogy ez igy vagyon mondá lunlei, meg mondhatom néked vitéz Ivon. hogy a férfiu nev és köntös alat, ollyan aszonyt látz, a ki evilágon leg méltób a szánásra, Ivon ezen tsak el tsudálkozék. valo hogy azt tsudálhatod mondá néki. de mint hogy azt meg mondottam hogy ki légyek., az én szerencsétlenségemet is elödbe kel adnom, hogy meg menthessem valamenyire, a magam el titkolását. a melyet ate jó erkölcsöd rosznak találhatná. akoron elö számlálá néki a maga familiáját, dom fernandal valo szövettségit. rabságban valo esésit, a kerm szeretetit. hogy mitsoda szoros fogságba tartotta ötet, hogy mitsoda tisztelettel volt hozája. hogy mitsoda szándékal vette fel a férfiu köntöst, remélvén hogy meg szabadulhat. jamaik tartományában lévén. azt is meg mondá néki. hogy mitsoda hirt hallot volna dom fernand hüségtelenségéröl, és hogy azt is fel tette volt magában, hogy rabságát el végezné életével együt. a midön atolvajokkal hartzolt, de a menyeknek nem tettzet hogy fegyver által veszek el., mind azon által most a jamaik szigetében viszá térünk, szemeimel kel néznem a hazám ellen valo hartzokot. talám még azt is akarják. hogy magam is hartzollyak ellene. a melytöl irtoznom kellene., mindenüt a széllyeken az atyám parantsol. ha szinte olyan idegenségel láttatik is hozám lenni. de alig várom hogy meg ölelhessem lábait, és azon kérjem. hogy valamely klastromba zárjon engemet. és ha szinte dom fernánd oly hálá adatlan is hozám. de kermvel továb nem maradhatok., látod vitéz Ivon. hogy vagyon szükségem karodra. ki engem meg segittsen. az el szökesre valo szándékomban. a midön a port rojálba érkezünk. tanátsodra is vagyon szükségem. hogy ahoz alkalmaztassam magamot, és a titokra. a melyen áll boldogságom. és életem.

Eleonora. még továb is beszélhetet volna, hogy Ivon félben nem hagyatta volna beszedit. anyira tsudálta. tisztelte, szerette.

(III. Mulattságos napok: 32)


Előző oldal | Következő oldal