Felida ollyan nagy hirtelenségel mondá ezeket hogy nem felelheték néki. gyönyörüségel látván abban a haragjában. hozám valo szeretetit., bennem is fel indulvan ugyan azon hozája valo szeretet., olyan nagy haborodást tselekedék bennem. hogy a sebeimböl valo vér egészen el lepe., és az ajulás miat. melléje le esém, erre nagyot kiáltván. agenor és timánt oda jövének. és eszemre térék. azután bé köték sebeimet. és egyiket sem találák halálosnak, agenor. és timánt. azután meg tsendesitték. mondván néki,. hogy mind a szokás. mind a hozája valo szeretete. nem engedte meg. hogy veszedelemre tegyék. Agenor meg szálla aleg elsö portusban. hogy hamaréb meg gyogyulhassak., mihent jól kezdék lenni onnét meg indulánk. és szerencsésen galliában érkezénk. agenor ki rakatván minden joszágát a hajobol. a hajot is tsak hamar el adá. ót keveset mulatván a házunkhoz érkezénk. ahol. tellyeségel meg vigasztalok az anyámot
De mitsoda örömel, és szeretettel fogadá félidát. a kit is kevés idö mulva meg tanitván mind arra a mire kivántatot, meg keresztelteté., és a kereszttséget tsak hamar követé. a mi esze valo adásunk. Agenor meg akarván timánthoz valo igasságat mutatni., számot ada néki mindenekröl, valamit küldöt volt néki. kérvén. arra. hogy azt arra forditaná a mire néki tettzenek. timánt annak a joszágnak egy kis reszecskéit magának meg tartá. és a leányával. bövségel valo joszágot ada, arra kénszeritté ágenort. hogy a meg maradot részt., venné el. a gyermekei számokra mivel ö néki az a szándéka. hogy velünk együt tölttse életét.
Ezt a szép historiát alig végezé el hilária. hogy mindenek igen igen kezdék dicsérni. a kis aszonyok sok jót mondának felidárol. azö együgyü jó erkölcseiröl de a férfiak az égig magasztalák. a két atya finak egymáshoz valo nemesi baráttságokot, ki tettzik ebböl. mondá julius hogy a jó erkölcs nélkül. se atyafi szeretet. se valoságos baráttság nem lehet. és hogy a jó erkölcs nélkül agazdag is szegény. de azal. a szegény is meg gazdagodik. valamint agenor. és timánt. ez a nemes társaság még több ditséreteket is mondot volna. de honoria meg izenvén hogy egy ora mulva az el indulásnak ideje lészén, azért leg elöbször is. hilária kelvén fel helyéböl mondá. azt tudom hogy rövid nap mulva. mind Eleonorák. mind felidák lesznek közöttünk, de azt nem tudom ha leszneké. dom sebastienek. és Cleodonok. azon igyekezünk mondá válerius. hogy legyenek
(III. Mulattságos napok: 242)