a leg drágáb. köveivel együt. a maga keze irását is ót találák, amelyben fel teszi hogy azokot adrága köveket Elvirnek hagya. akinekis jó erkölcseiröl bizonyságot teszen, vétkesnek valván magát a véle valo házaságának. szándékáért, adom sebastien ellen valo tselekedetiért, és a belizához valo szeretetiért. amelyekért botsánatot kér elvirtöl. dom sebastientöl. és dom pedrétöl. kénszeritvén arra az özvegyét. hogy ne várja a gyászolás idejének végit, hanem adgya hitét dom sebastiennek., mihent lisbonában érkezik. azért hogy az ö emlékezete ne légyen oly gyülölséges. azok elött, akiket meg bántot.

Ez az irás meg hatá a sziveket mind azoknak akik jelen valának. Elvir nem halhatá sirás nélkül, dona catharina nem titkolá el amagáét, és mindenik ellene monda a gyülölségnek. a melyel volt dom baltazárhoz. dona. catharina gondolá hogy már ideje volna tudakozodni a fiárol. és nagy keserüséget mutata. nem tudván hová lett volna a fia. a mioltátol fogvást. goa városában indult. meg mondván dona elvirnek mindenek hallottára, hogy mi okbol indult volt el a fia.

Ez a hir igen nagy nyughatatlanságban veté a vicé királynét. a szerecsen zelim aki meg mentette volt azö életét. annak. ábrázattya. de mindenek felet. ahoz valo hajlandosága el hiteték vele, hogy valamely titok volna mind ebben. erre parancsolá hogy mindgyárt hinak Zelimet., ennek a parancsolatnak okát másoknak meg nem mondván. dona Catharina ezen felhaborodék., zelim pedig mindgyárt ót termet az attyafiai. és jó akaroi közöt. és az annya elött. de senki ötet meg nem üsmeré; mint hogy pedig fel tette volt magában. hogy továb magát el ne titkolya. le tevé minden félénkségit. a melyel addig meg akarta tsalni Elvirt. és elö vévén azö természet szerént valo elöbbeni maga viselésit. mindenek kezdék tsudálni a szerecsent.

Dona elvir igen fel háborodva mondá neki, Zelim amit érettem tselekedtél., abbol el gondolhatom hogy azt a szép tselekedetedet el nem rontod, és el nem titkolod. hogy mitsoda ók vit tégedet arra. tudom hogy egyedül a szánakodás vihetet arra. de olyan dolgokot is láttam hogy tselekedtél. a melyekböl észre vettem hogy más ók

(III. Mulattságos napok: 169)


Előző oldal | Következő oldal