veszedelemre nem teszem., de azon leszek, hogy meg oltalmazhassam az Elvir életet. mivel azt a szép személyt, akár imettem. akár álmomban, ugy látom., mint ha a kést vernének belé. vagy mint ha étetöt adnának innya. egy szoval aszonyom, meg ölelvén az annya térdeit. halálomot kivánod., ha el menetelemet nem akarod. semmit nem mondván néked. el szökhettem volna másodszor is mellölled, de a hozád valo tiszteletem. szeretetem. és a nyughatatlanságot a melyet néked okoznék arra kénszeritnek hogy ezt néked meg mondgyam. ebböl meg láthatod. hogy nem fogom a veszedelmet keresni. a melyet még el kerülöm, és meg fogsz még engemet látni, ha szinte nem ugy is a mint ohajtom, leg aláb tsendeseb elmével.
Dona Catharina. egy kevés ideig halogatá az engedelmet, de látván hogy ugyan szem látomást. kezdene veszni, rea. álla kérésére,. dom sebastien erre igen meg örüle, és az annya. ezt a jelt. szerencsés uttyára magyarázá. azután el butsuzának. sok köny hullatásal egy mástol. és annya, a hü álváré gondviselése alá bizá. el válván egy mástol. dom Sebastien titkon lisbonában érkezék. és hajora üle, két hét mulva. elvir el indulása után,
Elvir pedig három holnapig érkezék indiában. és a vicé király udvarában érkezvén, mindenek nagy örömbe valának. dom baltazár pedig ezen a hiren igen meg ijede. és meg szomorkodék. mind azon által el titkolá. az udvara elött. és nem tselekedhetvén más képpen. eleiben mene minden udvarával. dona Elvir pedig nagy tzifrán fel volt öltözve. hogy annál inkáb tessék férjének. a mint is hogy, mindenek tsudálák az ö ékeségét, és szépséget
Dona Elvir pedig nemesi szemérmeteségel menvén a férje eleiben. mondá néki. uram meg botsás. ha elödben merek jöni, parancsolatod nélkül, nem álhattam ellene az utánnad valo ohajtásimnak. az erötelenség a melyben voltam mindenkor. el jöveteledtöl fogvást, reménlteti velem. hogy a mely aerrel élsz, ugyan azon. nékem is hasznomra fordul.
Nem láttzik aszszonyom. felelé néki dom baltazár kedvetlenül. hogy az én távul valo létem nagy kárt tett volna egésségedben. söt még azt gondolom. hogy a nyugodalom. és a magános élet, néked
(III. Mulattságos napok: 142)