Ihon ez az en szerencsétlen életem. mondá ismét a sultanné, de emég nem elég édes fejdelmem tekintvén thiboltra. mert hogy viszá adhassam feleségedet. és szabadságodot. szükséges hogy az életedet uj veszedelemre tegyem. szóly és mond meg. ha vagyé abban a szándékban. hogy hartzoly. és ki végy egy hatalmas társadnak kezeiközül, és ha ate szereteted fogé tegedet segiteni. leheté abban kételkedned. hogy meg ne sérts, felélé thibolt. hogy ha te éretted kel hartzolnom. senki az én bátorságomot meg nem gyözheti, mivel ésküszöm. és fogadom azt neked fejdelem aszony, hogy soha olyan szivesen nem szerettelek mint most szeretlek., ezért tsak mond meg szándékodot., mivel tiéd a életem.
A sultánné nagy örömel halgatá mind ezeket, és mint hogy senki idegen nem volt jelen. meg ölelé azö férjét, azután elé beszéllé nékik, hogy mit mondot volna a sultánnak felölle, a nékünk tellyeségel szükséges mondá néki. hogy valamely nagy dologal kedvit találhassad. azért hogy a szándékom véghez mehessen. a sultán már egy nehány hartzot el vesztet a tisztei tudatlanságok miat, hogy ha te ö érette fogsz hartzolni. bizonos vagyok a gyözedelemben. a midön fegyverben fog tegedet látni. akor tudom hogy betsülni is fog. ugyan akor is vihetem végben, a mit fel tettem.
A grof és thibolt, helyesnek találak a királyne tselekedetit, az iffiu ponthiö arra kéré a királynét. hogy had mehetne el öis thiboltal. a táborban, de a királyné mondá. hogy most nem kedvezhetne azö bátorságának, mivel meg igérte volna a sultánnak, hogy mind magát, mind az attyát. thiboltért zálogul meg tartaná.
Minek utánna még sokáig. beszélgettenek volna egymásal. a sultánné el küldé öket. nem akarván hogy a sultán vélek talállya. a mint hogy a sultán tsak hamar oda érkezék. és kérdé tölle. hogy ha a vitéz rabja. reá állanaé akarattyára. igen is uram felelé a sultánné. igen nehezen várja, hogy néked meg mutathassa hüségit. és meg halálhassa kegyelmeségidet.
A sultán erre kéré. hogy hivatatná fel mind hármat,. a midön jelen voltak. a sultán a ki még jó formában reájok sem tekintet volt, kedvesen nézé az ö szép termeteket. a grofhoz, öregségiért, tisztelettel
(III. Mulattságos napok: 101)