cor. 15.32. horaciusnak, minden lelki tudománya ezen végezödik el, nagyob példát erröl nem tudok, mint a petronius halála néró idejében, tacit.annal.16. valának olyanok, kik a filosophiával vigasztalák magokot, és a tsendesen valo halált keresék.
A keresztényeknek, más féle tudományok léven. ahalált ugy tekintették, mint az örökké valoságnak kapuját, azért tsak. nem mind jó életet élvén, ahalált inkáb ohajtották, mint sem féltenek tölle, és nem szomorkodtanak anyit, az attyok, vagy attyok fia halálán, mint a menyit örültenek boldogságokon, és azon, hogy remélették öket meg látni amenyekben. Cypr. de mortal. et in demetr. ök a halált ugy tekintették, mint az álmót, valamint az irás mondgya, dormivit Cum patribus suis. erröl is nevezték atemetö helyet, tzinteremnek,. Coemeterium, az az görögül. aluvo hely.
31 Beszélgetés A temetésröl.
Hogy a fel támadásrol valo hitet jobban meg mutathassák. atemetésekre nagy gondgyok vala, és azokra sokat költöttek, azö élettyeknek modgyához képest, aholt testeket meg nem égették mint agörögök, és a romaiak, se az égyiptum béli babonaságokot nem követék, kik drága kenetekel, és füszerszámokal kenték meg, aholt testeket, és azokot aházaknál tartván, az ágyra ki nyujtoztatták. szent antal eleget beszélle az illyen szokás ellen. a melyet még tartanak vala az ö idejében, vie.st.ant C.31.
A keresztények ugy temetik vala el. aholt testeket, valamint a sidók, v.baron.an.34. n.310. minek utánna meg mosták. kenetekel meg kenték, és apogányok nem költöttek
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 376)