hanem az enyimet kell néki követni,. ha meg akar gyogyulni.
Storophila. oh! Istenem uram. mely sulyos ate karod én rajtam. az én gyengeségem miat tsak alig hogy el nem esem az én hoszu, nehez. és kemény keresztem alat.
A kristus. vigyáz magadra. storophila. és had el az illyen panaszolkodásokot., és zugolodásokot, mert azok ellenkeznek. az Isten akarattyával., aki is azt mondotta az én apostolom által. nem restelkedünk, ha a mi külsö emberünk meg romol is, mert a belsö minden nap épül, ami nyomoruságinknak, egy szem pilllantásig valo szenvedése, a ditsöségnek, felette igen. igen. örökké valo állandoságát szerzi mi nékünk. 2 Cor. 4. 16. mondgyad hát még is ez után. hogy sokat szenvedcz. hogy a kereszted igen hoszu és nehéz, az apostol azt mondgya 2. Cor. 11. 24. hogy a te szenvedésed igen rövid és könnyü, azt jól is mondgya. mivel anyiszor meg nem ostoroztattál. mint ö. se a tenger fenekén. egy napot és egy éttzakát nem töltöttél egy szoval. még vért sem ontottál én érettem. látod tehát hogy a te szenvedésid kissebbek a ditsöségnél. a melyet néked fognak szerezni, és helytelen panaszolkodol., mivel a nyomoruságnak egy szem pillantásig valo szenvedése. aditsöségnek. felette igen. igen örökké valo állandoságát szerzi.
Nyoltzadik Rész. Hogy a keresztet minden nap kel hordozni, és azt soha le nem kell tenni.
Fiam meg ne vessed az urnak intésit, és békeségel. szenvedgyed a midön ostoroz. prov. 3. 11.
Storophila. látván azt. hogy nem hagyták volna jóvá, a midön el akara vágni egy darabot a keresztböl. azért azt a vállára veté, noha nagy kedvetlenségel, és mondá, a kristusnak. kérlek uram mondgyad meg azt énnekem. hogy menyi ideig kel még ezt a keresztet hordoznom. és mikor láthatom annak végit. igen hoszunak tettzik nékem ez az út, és sok idö kel arra a még végit érhetem.
A kristus. storophila semit sem használnak néked zugolodásid, igen távul jársz még a martyrumok nyomdokitol, és a kikröl énekeli az anyaszent egyház.
(III. A Keresztnek királyi uttya: 342)