pedig falui valának, kik tölle függöttek. ezekböl el itélhetni, hogy a városok sürüen, és mezei városok valának.
A görögöknél, és a romaiaknál, minden féle dologért a város piattzára gyülekeztek, mivel kereskedök valának, a mi eleink idejében, mindenik urnak akastéllya udvarában gyülekeztek., mind azok kik tölle függöttek, innét is neveztetnek a fejdelmek udvarai,
Mint hogy anap keleti országokban afejdelmek inkáb el zárják magokot., azért minden külsö dolgokot, az udvarház kapujában folytattyák, az Ester historiájábol ki tettzik. ez a szokás, hogy a régi persiai királyok. idejében. a kastély kapuja volt. az udvarlo hely.
Meg volt még apátriárkák idejében az a szokás, hogy aváros kapujában folytatták, aközönséges, és akülönös dolgokot, ábrahám, a hebron városanak a kapujában alkuvék meg atemetöje iránt, mind azoknak hallottára, kik akapun, ki s’bé mentek, a midön a hémor fia sichem, el ragadá dinát, szövettséget akarván tenni az Izraélitákal, aváros kapujában közlék szándékjokot a népel, aruth historiájábol világosan ki tettzik, hogy mi formában mentenek végbe aközönséges dolgok, mivel bóóz, feleségül akarván el venni ruthot, aváros kapujában le üle. és aruth leg közeleb valo attya fiát ót látván el menni, meg álittá. és az öregek közül maga mellé bizonyságul vévén, mindnyájan ót le ülének, és elöttök szándékát ki tévé, és azután aruth attyafia booznak engedé amaga jussát, ollyan formában, amint atörvény parantsollya, tudni illik. hogy a fél lábárol asaruját le voná, emeg lévén, booz, bizonyságul hivá mind az egész népet, ahonnét láttyuk, hogy sok nép gyülekezet vala oda, rend szerént nem lévén szorgos dolgok, akapunál mindenkor feles nép találkozék,
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 253)