szüretkor, és amidön kalákában mentenek egy másnak dolgozni, a sidoknak. nem vala annyi sok féle mulattságok, és spectaculumi, mint nálunk vannak. hanem apompás áldozatok, és Cérémoniák, amelyeknek igen szépeknek kelletet lenni, mivel az ö templomok oly tzifra, és gazdag vala, és annak mása nem adatot avilágon, annak pedig szolgálattyára, harmintz ezer lévita volt rendeltetve.
Azt nem látom hogy ök jádzottanak, vagy vadásztanak volna. holot mi nálunk, ezt a kettöt tarttyák leg nagyob mulattságnak, ajátékot. ugy tettzik hogy nem üsmerték, mivel annak tsak anevét sem láthatni az irásban, még most is, a kárttya, vagy a kotzka játékokot nem üsmérik anap keleti országokban, avadászat, vagy a madarászat, ugy tettzik hogy nem volt tellyeségel feledékenységben nálok, de inkáb ahaszonért vadásztanak, mint sem amulattságért. és azért, hogy avad állatok kárt ne tegyenek agabonájokban. vagy szöllöjökben, mivek gyakorta emlitti az irás ahálot, és atört, kutyákot pedig nem tartottanak. még akirályok is, aföld népe az ellen fel kiáltot volna, hogy ha a meg mivelt földeken akartak volna vadászni.
18 Rész A Gyászrol.
A mulattságok után. beszélhetünk. az ö gyászokrol. arégiek nem tsak az attyafiok halálok után. vették fel agyázt, hanem még akor is amidön valamely nagy keserüségekben estenek, amidön nagy dög halál volt az országban, vagy nagy pusztulás. az izraéliták közöt, azis jele volt agyásznak, a midön valaki valamely rosz hirt halván, a köntösét el szaggatta, vagy ha valamely szerentsétlenség történt. jelen valo létében, vagy ha az Isten nevét. káromlották., aki amejét verte, akezeit a fejére kaptsolta, a fejére hamvat hintet, a
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 224)