házokhoz menni, ez igen szükséges vala az ö joszokásoknak meg tartására, mivel aköz népnek veszedelmes lett volna az idegenekel valo társaság, fö képpen abban az idöben, abálványozásra valo nézve, az égyiptum béliek hasonlo szokást tartottak. az irás azt mondgya, hogy asidokal nem ettenek. herodotes fel teszi, hogy egy görögöt meg nem tsokoltak volna, se késekel nem ettenek volna, se edényekböl nem ittanak volna, még mái napon is á törököknek. sok illyen szokások vagyon. egy irás tudó, áitatos török, egy kereszténynek aházában nem menne pénteken.
Az izraéliták. nem kerülték mind egy aránt az idegeneket, abálványozokot utálták. föképpen azokot kik nem valának környül metélkedve, mivel nem tsak ö nálok vala ez a szokás. ábrahámnak minden maradéki követték ezt a szokást, ugy mint. az izmaéliták, amádiániták, és az iduméusok, lothnak maradéki, az ammoniták, és a moabiták, az izraeliták nem kerülték az ollyanokot kik az igaz Istent imádák, ha szinte nem voltanak is környül metélve, söt még azt is meg engedték hogy a szent földön lakjanak, tsak atermészetnek törvényit meg tarttsák, és vért neegyenek, de ha környül metéltették magokat, akoron az ábrahám fiai közi bé vétettek. és az egész törvenyét mojsesnek. vélek meg tartatták, ezeket proselitáknak nevezték. és salamon idejében száz ötven ezer prosélitánál. több vala az izrael földén.
Semmi féle nemzetet nem kerültek ugy el az izraéliták, mint a kanaán bélieket, emeg átkozot nép vala, és az Isten meg parantsolta vala nékiek, hogy ezt a nemzetet el töröllyék., nem is látom hogy más nemzettel lett volna meg tiltva a házaságok tsak ezel. a mojses felesége mádianita vala, bóózt, meg ditsérék azért hogy a moábitabéli ruthot el vevé. salamon eleinte. még midön Isten elött kedves vala, az
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 209)