istállot, ulyses maga tsinála magának házat, és maga tsinála ollyan mesterséges ágyat, hogy annak munkájárol. meg üsmeré ötet a felesége, ezekböl ki tettzik. hogy mitsoda szokás vala a régieknél. mivel ök betsületes dolognak tartották tudni azokot a munkákot. a melyek szükségesek valának az élethez, azért is, hogy ne fügjenek más mester emberektöl, az illyet nevezi homerus leg gyakrabban tudománynak. és böltseségnek, az ö szavát az illyenekben bé lehet venni, ö kis ásiában. lakván, Illyés profétával egy idöben éle, és valamit mond agörögök, és atroja béliek szokásirol, igen meg egyezik azal, amit az irás mond a sidok szokásirol.
Ámbár ne szollyunk is arégieb idökröl, de abizonyos, hogy Dávid. sok féle mester embereket hagya maga után az országban. a többi közöt, kömiveseket. átsokot, vas miveseket. ötveseket, egy szoval minden féle. mester embereket kik a követ faragják, vagy kik. fábol, és metallumokbol dolgoztak, hogy pedig azt ne gondollyuk hogy azok idegenek valának, az irás azt mondgya, hogy salamon az izrael népe közül harmintz ezer mester embereket választa, és hogy a hegyekben., nyolczvan ezer kö bányák valának, avalo hogy atyrusbéli királytol sok munkásokot kerete, meg valván azt, hogy az izraéliták nem tudgyák ollyan jól afát vágni, mint a sidonbéliek. hirámot, aleg hireseb öntöt is jerusálembe hivatá, hogy a templom béli edényeket meg önttse.
Azután hogy az ország két felé oszlék. anép holmin inkáb kapván, a mester embereknek is számok igen meg szaporodék. ajuda nemzettségének gyenelogyiájában látok ollyan helyt, a melyet amester emberek völgyének nevezték, mert ót lakának sokan, mondgya az irás, egész familiát látunk ollyat, aki mind fazakas volt. akirály kerttyében lakván, ugyan akirály számára is dolgoztanak., mind ezekböl azt láttyuk, hogy nálok tiszteletben vala amesterség, Isaiás proféta
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 198)