Azt nem láttyuk hogy sok rabokot tartottak volna, nem is vala szükségek azokra, mivel ollyan kis országban annyi nép, és mind munkások lévén, inkáb szereték agyermekeket dolgoztatni, mivel, azon kivül is kelleték öket tartani. sokal jobban is ment véghez adolog, aromaiak végtire észre vévék, hogy nem jó volna közöttök aza sok minden féle nemzettségböl álló rab, ugyan az is lett egyik oka., a birodalom romlásának,
Azt tartom, hogy apénz nem vala igen közönséges az izraélitáknál, nem is vala felettéb szükséges egy ollyan országban, ahol ajoszágot nem lehete el adni. se nagy adosságot gyüjteni, és ahol akereskedés nem sokbol állot, az usora meg volt tiltva az izraéliták közöt, de az idegeneknek adhattak usorára, noha atörvény szerént. igen nehéz vala nékíek, az idegenekel valo közösködés, azért valamint azt már meg mondottuk, az ö joszágok, aföldböl, és amarhájokbol állot,
Az Isten nem igére nékik más féle joszágot, hanem illyen természet szerént valo, és állando joszágot., önékiek se aranyat, se ezüstöt, se drága köveket nem igér, se drága házi öltözeteket. hanem azt mondgya. hogy annak idejében. esött küld nékik. hogy a föld minden féle veteményt bövön fog termeni, hogy a fák rakva lesznek gyümölcsel, hogy az aratás. a szüret, a vetés, egyik amásikát éri, elegendö eledelt is igér nékik, tsendesen valo aluvást. békeséget. és gyözedelmet ellenségeken meg másut, hogy áldása által, feleségek szaporittok lésznek, hogy meg áldgya marhájokat, gabonás házakot. pintzéjéket, és kézi munkájokot, lehet illyen földi jókót. várni Istentöl az embernek.
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 195)