aszéllyit, és libánum nagy hegyei. északrol nem botsáttyák által. ahideg szeleket, rend szerént amediterránéum tengerét nevezi az irás, nagy tengernek, mivel a sidok nem ígen üsmerték. az océánum tengerét, de még a nagy tókót is tengernek nevezték. az ország belsö részit, sok féle hegyek, és dombok ékesittik, amelyek jók aszöllönek, agyümölts fáknak, és a marháknak, a számtalan sok völgyeken. sok patakok folynak, melyek aföldet meg nedvesittik. ezek szükségesek is mivel az országban nintsen más folyó viz ajordán vizén kivül. az esö ótt ritka, de mindenkor egyaránsu idöben esik, ugy mint tavaszal. és öszel, ezt hija az irás regeli, és estvéli esönek, ugy tekintvén az esztendöt, valamint egy napot. nyárban pedig aharmat bövséges, és esö helyet vagyon., a mezök igen jók a szántásra. és alegeltetésre, leg inkább agaliléai nagy mezöségek. és ez a sok féle hegy, völgy, mezö, igen kies a szemnek, fö képpen ha az országot sok nép lakja, és aföld meg vagyon mindenüt mivelve.
Mivel. nem amostani állapottyárol. kell a szent földnek itéletet tenni, mivel akeresztes hadtol fogvást. a szüntelen valo hadakozásban. mind addig pusztult. valamég egészen, a török birodalma alá nem esék. nem kell. tsudálni. hogy oly puszta. holot mostanában ót tsak nyomorult falukot, romlot épületeket, és pusztán hagyot földet látt az ember, atörökök ótt is ugy el hagyák pusztulni a földet, valamint másut ahol birnak, az arabiai szeretsenek alá s’ fel járnak az országban., ót verik fel sátorokot, ahol nékik tettzik, és anépet pusztittyák, a historikusokbol tudhattyuk meg tehát. hogy mitsodás volt régenten aszent föld, föképpen, josef. és a szent irás meg mondgya, visgállyuk meg hogy miket mondának akémek. arrol az országrol, és hogy mitsoda rettentö szöllö gerezdet vivének mojsesnek bizonyságul.
Az Izraélitáknak. igen sok buzájok termet. és az ö tiszta buzájok, leg hireseb vala, azt pedig tyrus városában vitték el adni, az olajnak, és a méznek, nálok bövsége vala, ajuda. és
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 189)