kevesebeket nem talász. mint a sidok találának babiloniában. az olyan hely, a hol tsak a sok alkalmatoságot látod arra. hogy az Istent el felejttsed; és magadot el veszesed. erre valo nézve. arra intelek a Profétával. hogy magadra vigyáz, az Isten törvényit soha a szivedböl ki ne vessed; ugyan ezen okra valo nézve is adom elödben. a következendö intéseket. a melyeket kérlek hogy olvasad figyelmeteségel.
Elsö Intés. Hogy az idö amelyben az ifiuságbol. ki kelnek. és a világban kezdenek meni. az életnek legg veszedelmeseb ideje. és aban sokan el is vesznek.
Ez a leg elsö intés a melyet adok néked, azt kivánnám, hogy ezt az ifiak elméjiben olthatnám. azért hogy tartanának ettöl a sikos. és veszedelmes úttol, a melyen el veszthetik magokot
ugyan erre is várja az ördög öket, remélvén hogy intselkedési nem lesznek haszontalanok, és el vonhattya öket a jó erkölcstöl., a szabadság, a melyben kezdenek lenni, a henyélés, a melyben könyen esnek abban az idöben, alkalmatoságok a roszra több vagyon., a mulatásra több modgyok., az uj társaságok a melyeket gyakorollyák., a hol a világi szokásokot meg tanullyák., a hivalkodást. a kevélységet, a gyönyörüségnek szeretetét., avilági tartásokot, arosz példákot, és ajó szokások meg romlásit., mind ezen veszedelmek közöt. tsak hamar el vesztik a jó erkölcshöz valo hajlandoságokot, a melyekel voltak ahoz. ifiu korokban, anékik ugy tettzik hogy a tsak gyermekekhez illendö dolog., és hogy nékik fellyeb valo elméjeknek kel lenni, meg vetik azt a mit az elött betsültenek, a szent indulatok. nékik együgyüségnek láttzik lenni. ezektöl jö a jó erkölcsnek, és a jó szokásnak meg romlasok. a melyek követik az ö elméjek meg romlását.
Ez az igazság nyilván valo. és ezt nagy szánakodásal.
(IV. Az Ifjak Kalauza: 355)