vagyoné, mert ha az Istentöl vagyon, néki kel engedelmeskedni, és nem az embereknek, azt pedig meg üsméred ha az Istentöl vagyoné; ha azt tselekeszed. a mint azt ez után meg fogjuk mondani, fö képen hogy ha hajlandoságod másra nem tzéloz., hanem hogy az Istent szolgálhasad. és üdveségedet meg nyerhesed. hogy ha hajlandoságod, allando. és meg maradando lészen, minden akadályok közöt is; a nagy jele. hogy az Istentöl vagyon., mind azon által. mind ezekben semmit ne tselekegyél. okos. és értelmes emberek tanáttsok nélkül, akik meg tanittsanak arra hogy miképen kövesed az Isten akarattyát., az szüléidhez valo tiszteletnek. meg sértése nélkül.
A mi pedig a világi hivatalokot illeti. (ha a világi rendre akarod magadot adni:) a szüléid akarattyokhoz kel magadot szabni. és engedelmeskedned az ö hajlandoságoknak, és itéleteknek. hogy ha tsak a hivatal. a melyben akarnak teni, az Isten meg bantására nem lészen. vagy a magad jóvával tellyeségel nem ellenkezik., vagy valamely más egyéb nagy okod nem volna a melyekröl mind azon által. tsak magad itéletet ne tégy, hanem okos, és jó erkölcsü emberektöl kérj tanátsot.
A szüléket illetö tanáts. a gyermekek hivataloságirol.
Jól lehet hogy ebben a könyvben tsak a fiakot akarom oktatni, talám az atyák rosz neven nem veszik, hogy ha holmi tanatsot adok nékik, a gyermekekhez valo magok viselésekröl, a midön olyan rendben akarják öket tenni, a melyben egész életyekben kel maradniok; reménlem hogy tanátsimot örömest veszik., hogy ha magokal el hitetik. hogy a mely szeretet viszen arra. hogy gyermekek jovát és üdveségit keresem. ugyan azon szeretet kötelez arrais. hogy az atyákét el ne mulasam. a mely egyik a másikaval jár.
(IV. Az Ifjak Kalauza: 296)