tekéztetni. uszni, avadászat is hasznos az iffiunak, a lovagolás. mind ez a testet meg keményitti. de mód nélkül mind ezekben nem kell el botsátani.
Igen hasznos dolog, akár mely renden lévö gyermeknek, meg engedni. sött még arra egy kevessé kénszeritteni is, hogy sok féle dolgot maga tsinállyon meg, a melyet vagy a szolgája, vagy más mester ember vinné végben. az igen jó, mert ollyan. állapotban lehet., hogy sok dolgot maga is végbe viheti szolga nélkül, és tudgya magát segitteni.
Ez igen jó mondá angyélika. mert utálom az ollyan jáva gyermekeket, akik még tsak az övöket sem tudgyák fel kötni, meg öregesznek, még sem tudnak egy lovat meg nyergelni, más idegen országban. a nagy urak. sött még a fejdelmek is tanulnak valamely mesterséget. én esztergában tsinált. szép munkáit láttam egy nagy fejdelemnek, azt is olvastam. hogy egy Császár a fiait mesterségre tanitatta. azért, hogy ha valaha rabságban esnek. éhel meg ne halyanak.
Pater uram, ugy tettzik hogy már eleget tanultunk mondá télamon, már régen várom hogy meg láthassam., mit fog kegyelmed tsinálni a tanitványával, ha az iskolábol ki veszi.
Nohát felelé apáter. nem bánom. hozuk ki az iskolábol. és tegyük fel. hogy már vagyon tizen hét esztendös, vagy tizen nyolcz. azt akarom legg elöbb is. a lovaglást meg tanullya, mivel az igen gyalázatos az iffiunak. mikor még tsak a lora sem tud fel ülni rendesen, és ha alovon vagyon. azt sem tudgya melyik kezével kell akántár szárát tartani.
Ez a lettzke kegyelmednek szol mondá angyélika. mutatván télámonra. mert a minap az aszszony, tekintvén diánnára, a mezöre menvén. az agarakal vadásztanak. soha anyi eröm nem volt. hogy meg ügetethessem ö kegyelmét. mindenkor tsak a hintó melet maradot. végtire az agarak után mene léptetve.
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 98)