értette leányának betegségét. hát azonnal nagy sirással bé futa egy leány, és mondá. oh! aszszonyom ihon haldoklik a szegény kis leányka, jöjjön az aszszony, és adgya reá áldását. oh! ersok. felelé az aszony, hogy mennyek én fel a felsö házba, ersok nagy sirásal mondá, oh jöjjön az aszony. legyen jelen halálán a gyermekének, oh! Istenem felelé az aszony. öszve huzván szemöldökét, hagy békét nekem, ne törd a fejemet az olyanal., ennél töbre nem veheték, aleányka meg hala egy fertály ora mulva, és mikor az annyának tudtára adák, leg kisseb változást sem mutata, mind ezeket a szemeimel láttam. és füleimel hallottam.
Oh! Utálatos resttség, aki fel forditod atermészetnek. törvényét, fel kiálta apáter. természet nélkül valo anyák. nagy szükségtek vagyon arra, hogy az Isten más formában légyen atyátok, mint ti vagytok annyok gyermeketeknek, az illyen kegyetlenség egészen fel háborit. mivel, az. oktalan állat, akit ugy szeretnek. kárhozatokra lészen még valaha, vagy is leg aláb példájokot kellene azoknak követni. látván hogy azok., mitsoda szeretettel vannak. akis kölykökhöz, atermészet, és az Isten törvénye ellen is tselekeszik az ollyan, aki más képen tselekeszik.
Ugyan ezért is mondám az eléb, hogy az anyának, a gyermekihez valo gondviselés. ollyan köteleség. a mely fel oldozhatatlan. és leg illendöb egy jó erkölcsü aszonyhoz, ezért is mondgya szent pál, hogy az anyák, a magzatoknak szüléséért üdvezülnek, igyekezvén azon hogy azok meg maradgyanak. ahitbe. aszeretetbe, ésa szent életbe szelidségel. 1 tim. 2.15. azt is akarja, hogy az anyák azt kövessék, valamit parantsol. az özvegyeknek, 1 tim. 5.4. egy ollyan aszony, aki a betsületét szereti, leg inkáb abban foglalatoskodik, hogy a gyermekét jól nevelhesse. ámbár arra oka légyen is hogy maga ne szoptassa. de arra nintsen. hogy neveltetésére gondgya ne legyen.
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 80)