Tegyük ezekhez azokat, kik nem fizetnek se a mészárosnak, se a sütönek, se a mester embereknek, és akik vagy resttségböl, vagy fösvénységböl szaszor is magokhoz jártattyák. ezeket a fizetés után, tudgyaé kegyelmetek mivel tartoznak az illyenek, azal hogy meg fizesék akárt, melyet ezek a szegény emberek szenvednek, az igazság azt tartya, hogy a ki késöbre fizet, kevesebbet ád, hát még mitsoda kárban nem eshetnek az ö maradéki, az illyen kegyetlen halogatásért.?
De igen követem kegyelmedet mondá apáter, angyélikának, hogy félben hagyattam kegyelmedel beszédét. már most ha tettzik, örömest halgattyuk kegyelmedet.
Kedvesen halgattam volna továbbis kegyelmedet felelé angyélika, de mint hogy parantsollya kegyelmed, ismét el kezdem. gazdaszonyságomot.
Azt mondom tehát, hogy ajó gazdaságnak rendi azt tarttya, hogy a mi a házhoz szükséges. azt egyszersmind kell meg venni, és nem darabonként, nem szollok az ollyan dologrol a mi el nem álhat, az után fel vetem. hogy menyi kenyér. bór. hus, fa, gyerttya, és más egyéb efféle. kél el aháznál. mivel többet nem akarok venni, tsak éppen a menyi kivántatik, azt is akarom. hogy egy gazdaszony meg ne hagya magát tsalni, azért tarttson a háznál. mindenkor mértéket, méröt, fontot, singet, arra is vigyázon, hogy mindenik holnapnak a kezdetén. azt félre tegye, a mi már arra a holnapra. valo költtség lesz a háznál.
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 141)