Giskálai János. a mint már azt láttuk, a zélátorok közibe adta vala magát, és azt akará hogy ö parantsollyon nékik, de a több fök, mind irigységböl. mind tartván attol is hogy olyan kegyetlen., és nagyra vagyó ember parantsollyon nékik mint János, azért meg oszlának magok közöt, Jánosnak meg marada a maga serege, és a töb fök. azoknak parantsolának., akik öket fejeknek üsmerék lenni., ez a két rész mindenkor tartalékba volt egyik amásikátol., de ritkán verekedének egy másal., hanem minden erejeket a nép ellen forditták. a volt jóbb a ki inkáb prédálhatá
Az alat a még a sidok öldöklék egy mást Jérusálembe, és vespásiánus halogatásba vala. hogy öket jobban meg gyözhese, Néro császár meg hala, és az ö halála igen nagy meg oszlásba veté a birodalmat, ezt a fejdelmet a Romai nép meg utálta vala kegyetlenségiért, és bolondságiért még élt. amidön tudtára adák. hogy vindex galliába. ellene támadot volna. Gálba pedig spanyol országba, a Gálba része tsak hamar meg erösödék. közönségesen. a Gubernátorok. és anap nyugoti hadak meléje állának, ki vévén Clodius Macert. az Afrikai Gubernatort. és verginius Rufust. a felsö német országnak Gubernátorát. verginius meg veré vindexet. és a maga hada ötet Császárnak kiáltá. de ö tellyeségel fel nem akará venni ezt a méltoságot, mind ezek a támadások nagy ijedségbe veték Nérot, a szándekja a vala hogy Egyiptumba menyen. Nymphidius sabinus a pretoriana militiának prefectusa. arra vevé a maga seregit. hogy hagynák el a Néro részit és üsmernék Gálbát császárjoknak. Trigellinus maga. a ki kezdöje
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 830)