foghattanak, ezeket atömlötzbe tették., remélvén hogy ezek még azö részekre állanak, mind azon által nem találkozék egy is olyan. a ki jobban ne szerette volna halált szenvedni. mint sem azoknak agonoszoknak részire állani a hazájok veszedelmire, az Idumeusok pedig hogy boszut ályanak az ö álhatatoságokért. kinos halálal ölik vala meg. A nép közöt arémülés olyan nagy vala. hogy senki nem mére. se sirni, se attyafiát el temetni. nem vala szabad keserüséget mutatni, avétkes dolog lett volna ezek elött a kegyetlenek elött, E szerént veszének el tizen ket ezer fö renden lévö urak, akik még erejekbe lévén, oltalmazhatták volna hazájokot,
Az Iduméusok, és a buzgok., el unván a sok vér ontást. ugy téteték mint ha valamely igasságos rendet akarnának tartani, szándékjokba a volt hogy halálra itéltessék Zakariást, a Baruk fiát, sokan azt gondolák hogy elet volna az a Zakariás, a Baraki fia, akiröl a kristus szol az Évangyéliumba. vádolván az sidokot azal. hogy a Templom, és az oltár közöt ölték volna meg. zakariás a Baruk fia, nevezetes familiábol valo, hires az ö jó erköltsiért. az emberséges emberekhez valo szeretetiért, és agonoszokot valo gyülölségiért. ennek gazdagságára a Buzgok vágyának, a kik a nép közül hetven embert választának. hogy ötet meg itéllyék, vádolván azal. hogy vespásiánushoz. küldöt. és avárost keziben akarja adni, Zakariás észre vévé jól. hogy mind a tsak arra valo volna hogy el fedezék az igasságtalanságot, magát keményen kezdé menteni ellenséginek vádolásit semivé tévé, és olyan vétkekröl kezdé öket vádolni a melyekért valoságal vétkesek valának. és beszédit, a hazájának nyomoruságos voltán végezé el.
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 827)