gerjeszté öket, mondván nékik, hogy meg izente volna vespásiánusnak. hogy kezében adgya a várost. hanem abban más mód nintsen hogy a veszedelemböl meg szabadulyanak. mint hogy a népet magokra haragitották. hanem hogy valamely idegen segittséghez folyamodgyanak, nem mondá meg mindgyárt nékik. hogy ki volna az a segittség, de elégé meg érteté vélek. hogy az Iduméusokra tzélozna.
El végezék tehát, hogy el küldenének érettek, hogy jöjenek a közönségesen valo hazának segittsegire, mivel a miotátol fogvást az Idumeusok. bé vették vala a környül metélést. és a sidok törvényit Hirkanus János idejében, az oltátol fogvást öket ugy tekintették mint sidokot. azon kivül is az Idumeus nemzet igen háboruság szeretö volt. nyughatatlan. mindenkor kész volt fegyvert fogni. és olyan örömel mentek az ütközetre. valamint mások avendégségre, fegyvert fogának tehát nagy siettségel, és jérusálemhez közelgetének husz ezeren, Ananus látván el érkezéseket. a kapukot bé záratá. és örzököt rendele akö falakra, a kik viszá üznék öket. hogy ha meg akarnák hágni avárost. nem akara vélek ugy bánni mint ellenségel. hanem okosan akará öket le tsendesiteni. Jésus, a Gamala fia. a ki mindgyárt Ananus elöt vala fö pap. és a ki anép részit tartá. egy toronybol., inteni kezdé öket arra, hogy tennék le a fegyvert. mivel mind az. valamit nékik mondottanak. tsak hamiság., Az Iduméusok pedig már haragban lévén azért. hogy a kapukot bé zárták volt elöttök. azon még inkáb meg boszonkodának hogy a fegyver le tételit tanátsolák nékik
A következendö étzakán, rettentö nagy zápor esö volt, az Zélatorok. vagy is buzgok., a szél, és a meny dörgés közben a kapuknak sarkait, és zárjait el törék, és
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 825)