magokot fel adni., le vágatának. 27 juný és a tizen egy ezer hat száz közül. egy sem szalada el.
A Jotapáti lakosokot el nyomta volt a fáradság. és a városnak olyan hoszas oltalmazása egészen el.gyengitette vala, vespásiánusnak egy szököt sidó tudtára adá, hogy az ostromnak leg jóbb ideje jó hajnalba volna, mert akor mindnyájan avárosba mély álomba vannak., vespásiánus hive az sidó szavának, és el küldé a Tribunust, Domitius sabinust választot vitézekel, a kik a strását meg ölvén a városba bé menének. senki elejekbe nem álla, azután ezeket követé a seregivel Ceréális, és placidus, ugy anyira hogy aváros meg vala véve. minek elötte a lakosok. fel ébredének. és észre vevék, valakit találának mind meg ölék személy válogatás nélkül. a várost 1 julý vevék meg, negyvén hét napig valo vivás után, negyven ezer sidot ölének meg., ezeken kivül tizen két száz rabot vivének ki avárosbol. hihetö hogy ezek. aszonyok. és gyermekek valának.
Josef pediglen egy titkos barlangba szalada, a melyet egy igen mély kut mellé ásták volt, oda szaladván, negyven embereit ót találá, akiknek egy nehány naprá valo élések volt. ot marad vala rejtékben. napal. étzaka pedig onnét ki mégyen vala. meg visgálni az ellenség örzöit. és ha valami képen el szaladhatnának, de abban modot nem találván viszá tér vala abarlangba, harmad napján pedig egy aszony. el árulá, vespásiánus akarván ötet látni., hozája külde két Tribunust. paulinust. és Gallicánust, hogy ezek jovallyák meg néki a ki jövetelt, meg izenvén azt is hogy semi bántása nem lészen, de Josef nem mért neki hinni, vespasianus egy
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 812)