bontották volna arendeket. hogy ha a lovasa nem ment volna segittségire a gyalognak, a sidok ezen ahartzon, tsak huszon két embert vesztének, a Romaiak pedig öt száz tizen öt embert, gyalogot, vagy lovast, Cestius Bethoronba vivé a hadát. Giorás, a simon fia. egy nehány vitezit meg ölé,, és egy nehány szekereit el nyeré.
A Romai had, három nap marada azon a helyen., de a sidok, akik a dombokon valának, körül vették volt, fenyegetvén hogy reájok ütnek. ha meg indulnának, De Agrippa király a sidokhoz. küldvén. és meg izenvén nékik hogy meg botsáttyák pártolásokot. tsak a fegyvert tegyék le, enagy hasonlást okoza közöttök. Cestius élvén az alkalmatoságal., oly keményen üte reájok. hogy el szaladának. és bé menének Jérusalemben. Cestius táborba szálla nyoltz száz. ötven lépésnire a várostol. scopos nevü helyre, és ót marada harmad napig tsendeségbe, abban areménségben lévén, hogy azon alat. a sidok magokban térhetnek. A negyedik napon ugy mint 30 octobris. a hadát egészen ki rendelé,. és Jérusálemhez közelgete. A sidok azon oly igen meg rémülének, hogy atemplomban rekeszkedének és avárosnak az utolso keritésiben, Cestiusnak hagyván atöb részeit avárosnak. aki is fel égeté. és a felsö városba szálla, a királyi udvarház mellé.
Josef azt erösitti, hogy ha Cestius mindgyárást ostromlani kezdette volna a várost, meg vehette volna, és el végezte volna ahadakozást., De a fö tiszttyei közül arrol le verék. a kiket Florus pénzel el tsinálta volt, söt még a kö falakon valának Ananus, és némely elei avárosnak, akik azal kinálák Cestiust. hogy meg nyittyák a kapukot néki, de nem mére nékik hinni. és.
(VI. A Sidok és az Ujj Testámentumnak Historiája: 793)