lakhatik. igérvén azt is. hogy ugy fogja tartani az iffiu soliman amuratest., mint maga fiát, kérvén azon igen. hogy maradna meg udvarába. hol anyi hatalma lenne néki, valamint magának. azt is igéré, hogy annak alkalmatos idejében minden erejével azon lenne, hogy a fiát. az attya székiben helyheztesse. rakima okos lévén, észre vevé. hogy mind ezek az igéretek. mitöl származnának. de magának idöt akarván adni. hogy mindenröl gondolkodhassék. azért olyan feleletet ada rebának. a melyre mind a betsület. mind a háláadás kénszeritette.

És a királynak ezen igéretit. semeg nem vetvén. se el nem fogadván. meg érteté véle, hogy ha azon idö alat. a melyet udváránál fog tölteni, eszre veszi hogy mindenkor abban ahozája valo szándékában fog maradni. talám továb nem megyen. más lako helyet keresni. ez a kis reménség oly nagy örömbe hozá rébát, hogy mint egy új ékeséget ada néki. rákimát pedig ugy kezdé szolgáltatni mint királynét. és akarván néki még elöre olyan tiszteletet adni, a melyre akará hogy lenne vágyása, semmi olyan nagy dologrol nem végeze hogy tölle nem kért volna elöbször tanácsot. és egész országának aszonyává tevé ötet. de még hogy jobban meg mutathassa. hozája valo szeretetét, a melyet tsak a maga viselésével akará néki meg mutatni, oly kegyes szivel kezdet lenni az iffiu soliman amuráteshez. mint ha valoságos attya lett volna néki.

Ugyan az illyen tselekedetekel akará a szeretet, még másodszor is, rákimát, a maga hatalma alá vetni. akinek is a szive, nem tekéntheté idegenségel a mit a király tselekedék fiáért. és ez a kedves gyermek. akinek minden tselekedetéböl. ki tettzet Császári vére, oly szép hajlandoságal felelt meg a király hozája valo joságának, hogy az a hajlandoság az annya szivét is meg hatá. tsak hamar, illyen állapotban töltének el együt, egy nehány holnapokot., amelyekbe réba. szüntelen valo tisztelettel. kedvezésel. és szorgalmatoságal volt hozája, de rákima hozája. tsak a nagy háláadoságot mutatá. reba pedig világosabban akárván magát meg értetni. egy szer a többi közöt. ennek a fejdelem aszszonynak házában menvén, aki is azál mulatá magát. hogy azt nézte, mint segitet a fia atöb leányoknak. koszorut kötni virágbol. a gyermeknek egy koszoru

(III. Mulattságos napok: 68)


Előző oldal | Következő oldal