De azok a követek olyant fent beszéllének néki, hogy nem hogy meg enyhitették volna. de söt még nagyob haragra ingerlék a királyné ellen. a kivel hasonlo képen bánek valamint Etelgivával, el üzvén ötet. mind ágyátol. mind udvaratol. és azután meg nagyob rendeletlenségekben esék szeretöivel. és gyalázatosan kezde beszélleni a királynérol. és a normandiai hertzegröl. és a gyülölség anyira el árada, hogy az udvar ket felé hasonlék. egyik a király részit tartotta. a másika a királynéjét.
Ebben az idöben Etelred két dániai urat, kik angliában laktanak. bizonytalan vádolásra meg fogatá. törvényt láttata reájok, és meg öleté, egyike a kettö közül. közel valo attyafia volt a dániai királynak, aki is ezt meg halván. meg esküvék hogy boszut fog allani anglián érette. és minden késedelem nelkül. nagy erövel hajokra üle. és 1013. dikban angliában ki szálla. és sok tartományokot meg hodoltata.
Etelred. bátor és vitéz léven. sok hadát esze gyüjté; az ellenség eleiben mene. hartzot ada néki. és egészen meg vereték. és el szaladván. londonba viszá tére. ebben a szerentsétlenségiben. nem tudván hová lenni a királynéhoz folyamodék, a kinek szive meg esék szerencsétlenségin. és el felejtvén vétkit. ira mellette a normándiai herttzegnek és meg békélteté öket., anormandiai hertzeg, a hugáért. meg engedé Etelrednek. hogy normándiaban szaladhasson, ugyan el is vivé a királyné oda ötet. minden gyermekeivel.
A normándiai hertzeg. a huga kérésére, nagy tisztelettel fogadván Etelredet, meg is igéré néki. hogy siettségel meg is fogja segitteni., az Etelred oda valo érkezésének hire. el terjedvén galliában. mindenünnen. sok urak., nemes emberek. és vitézek gyülének melléje. ugy annyira hogy Ételred láta. hogy anyi segittségel viszá nyerhetné az országát. annál is inkáb, hogy a dániai király londonban meg holt volna, erre valo nézve. igen sietteté is meg indulását. és hajokra ülvén. más nap angliában ki szállottak. és igyenesen london felé tartottak.
A dánusok kik eleiben menének. levágatának, azután a dánusok mind esze gyülvén., hartzot állának. de azt el vesztvén. igen kevés tére viszá bennek dániáiban.
(III. Mulattságos napok: 213)