a rosz erkölcs el foglalta volt a jónak ahelyét, az alhatatlanság, meg kostoltatá véle aveszedelmes gyönyörüségeket, és ha mérte volna. Egrad. fejdelem meg érzette volna haragjának mi voltát. de még is meg türközteté magát. és minden haragját korkra forditván, aki nem akara magára vállalni oly kegyetlen parancsolatot, maga elöl. és az udvartol is el küldé. és nem akarván halgatni Egradot, mást hivata, akinek parancsolá hogy menne meg mondani Etelgivának az ö akarattyát.
Egrad fejdelem, elöre el látván. hogy mitsoda zenebonát indittana ez a dolog, nagy keserü szivel ki mene akirálytol., és nem veheté magát arra, hogy a királynéhoz menyen addig. még meg nem tudgya szerencsétlenségit. azudvar azt meg tudván. mindnyáján szomoruságban valának. és ezt a királynét. akit annak elötte tsak nem mindenek el hagyák, nem találkozék akor egy is aki ne szánta volna és rosznak nem tartotta volna a király változását; de eza király nem hajtván senki tanácsára. se beszedire. a szerencsétlen Etelgivának el külde aparantsolatot, hogy a király palotáit hagyná el. és hogy menne ahoz a házhoz amelyet adot volt néki. házaságok elött.
A fö renden lévö aszszonyok mindnyájan melléje mentek volt., hogy segittsék,. és vigasztallyák. mihent pedig a parancsolatot vévé. azon a hirtelen. és meltatlan valtozásán a királynak, az szive anyira meg ütközék., hogy közöttök el ájula, asok orvoság után. két ora mulva tére magához.
De akor is mint aholt olyan volt, mihent pedig szolhata, a királyt kivaná látni. és kéré mindeniket hogy hoznák eleiben. az aszonyok nagy siettségel menének a királyhoz. és kérék hogy adná azt avigasztalását. a haldoklo királynénak, de ételredet arra nem veheték.. és az ö kegyetlen keménysége. és uj szeretete. nem engedék. hogy a királyné látogatására menyen, akinek hogy azt tudtára adák. láta hogy nem kellene semmit reménleni; azután Egrádot hivatá. és a gyermekeit maga eleiben hozatá. Egrád fejdelem, valoságos keserü szivel mene hozája, akit is mihelyt meg látá akirályné. mondá. uram. ha valamely vigasztalást vehetnék a mostani állapotomban, ate hozám valo jo akaratod, és az egész udvarnak jó akarattya. nékem
(III. Mulattságos napok: 208)