sem mutata azért., hogy mint egy meg vetették volna ötet az udvariak, meg elégedvén azal. hogy a király kedvében volna., és azal nem törödöt hogy a nép nem akarta ötet királynénak hini. és nem hogy azért reája meg neheztelt volna, de szüntelen azon volt hogy reájok hintse akirály jó téteményit akik pedig hüségel voltanak hozája. eleget nem tsudálhaták az ö tsendeségel valo türésit és jóságát. leg nagyob hüségei pedig Egrád fejdelem volt hozája
A menyek meg áldván házaságát egy fiat hoza evilágra, akit a király edmondnak nevezé. és sokan is kezdének már jo akaratal lenni a királynéhoz, amidön a hire érkezék. hogy Jermerland. és koerfort grofok inditást támasztottak volna., akik látván, hogy egy része az anglus nemzetnek, el hajlot volna Etelredtöl. a házaságáért, azt gondolak hogy ki tehetik Etelredet a királyságbol.
Ez a hir meg szomoritá az udvart. de a király, vitéz. és királyi batorságal lévén. azon meg nem ijede. és olyan parancsolatokat ada ki a hadak gyüjtésére. hogy tsak hamar ellene álhata arebelliseknek és amidön minden készen volt, az indulásrol gondolkodék. Etelgiva igen nagy keserüségben esék ezert a meg válásért., és tudván az okát a fel támadásnak. inkáb is tartot másoknál. mind azon által szeretvén a király ditsöségét., azért el is titkolá elötte keserüségét, és tsak a nagy szeretetét mutatá hozája. Etelred a ki mód nélkül szerette ötet. arra kéré hogy az életére vigyázon, és hitesse el azt magával. hogy ha az egész világ fel támad is ellene. de tsak egy szem pillantásig sem változtatthatya meg hozája valo szeretetét. és hüségit.
Mint hogy pedig ez a szeretetre mélto fejdelem aszszony terhben valo létit érzette, azért az Égrad gondviselése alat hagyá.
A király london városábol meg indula ahadával együt és angliának az észak felöl valo részére érkezek. ahol esze gyülekeztek volt arebellisek, akirály közel szálván azö táborokhoz minden képen ahartzhoz készüle. de elöre látván hogy ahartzkor, sok ember halál lenne., azért meg izené arébelliseknek. hogy grátiát adna nekik. elejekben adván gyengeségeket, hogy a gyözedelem veszedelmes volna az országnak akarmely felöl lenne., és ö ugy tekinti öket. mint a maga népit. ha ellene fel tamadtanak is. de a rebellisek ezeket nem halgaták meg is bánák.
(III. Mulattságos napok: 205)