kéré hogy oktatná meg ötet. mind arra. miben kedvit találhattya a fejdelem aszonynak., thamár ezt meg igéré, és elvirhez mene. a kinek elé beszéllé az eleonorával valo beszélgetésit., és hogy minden nap hirét fogja néki hallani. minden veszedelem nélkül. aszonyom ezt a modot gondoltam ki arra, hogy hozám valo hiteledet meg nyerhesem. és ha arra alkalmatoságot találok. hogy veled szembe juttassam. azt sem mulatom el.

Elvir igen kedvesen vevé thamárnak kedv keresésit. aki is más nap meg adá néki az eleonora levelét. és ezel meg mutatá hozája valo hüségit amint is hogy Elvir nem kételkedhetvén azután hüségében. és igazságában. olyan baráttságában vevé ötet. hogy az eleonora leveleit meg mutatá néki. és idövel minden szerentsétlenségit meg mondá neki. a jó szivü thamár ezeket nem halgathatá köny hullatas nélkül. és azö szánakodásáért oly kedves lön a vicé királyné elöt. hogy minden gyönyörüsége tsak a volt azután, hogy minden titkait néki ki mondhatta. thamárnak nagy kedve lévén keresztényé lenni,, és remenlvén. hogy az elvir attyafiai meg halván lisbonában. hogy mit szenvedne. azon fognak igyekezni hogy ki vegyék a veszedelemböl. azért. még elöre arra kéré elvirt. hogy had mehetne el véle. mikor el hagyná goa városát. dona elvir örülvén aleány szép indulattyának. meg igéré neki. noha nem látta. mi formában lehetne a meg.

Azonban. pedig eleonora minden nap irt a vicé királynénak. és válaszát is vette. asidó által, dom sebastien pedig igen meg hagyta volt néki. hogy semmi emlékezetet ne tegyen felölle a levelében. azért nem is irt felölle, ez a két uj rab. anyira meg szereteték magokot a beliza tselédivel. hogy mindenik nagy baráttsagot mutatának hozájok. thamár. pedig. aki gyakorta beszéllet. vélek. nem lehete néki el kerülni. hogy nagy tisztelettel ne lenne dom sebastienhez de álváréval nem tartoztatá meg anyira magát. és az ö vig természetiért, nagyob baráttságban esék. mint hogy pedig thamár tsak azon igyekezet. hogy vicé királynénak kedvit találhassa, és hogy beliza igen ditsérte. a csokoladét. a melyet dom sebastien fözöt neki, esziben jutot. hogy meg kostoltassa. Elvirel. egy szer atöbbi közöt. magánoson lévén álváréval. mondá néki. nevetve. ate társadnak olyan fejdelmi ábrázattya vagyon. hogy nem mérek véle szollani

(III. Mulattságos napok: 157)


Előző oldal | Következő oldal