mint hogy a meszenün jöt hir. sok kézen forog. azért azt vagy meg szaporittyák. vagy meg kissebitik. a dom baltazár. szeretete. lisbonáig mar enyire szaporodot volt.
Dom baltazárnak pedig eza tselédgye. aki ezta hirt hallotta. tellyeségel el is hitte. látván hogy elvirt el hagyta az ura. azért nagy keserüségel is kéré éléonorát hogy mondaná meg az aszszonyának ezt a hirt. hogy had visellyen gondot magárol. fogadván azt. hogy eletét veszedelemre. teszi. tsak valamiben szolgálhason néki.
Eleonora meg, köszöné jó akarattyát. és arra inté. hogy lenne mindenkor ebben a szándékban. és mindgyárt elvirhez mene. hogy meg mondaná néki ezt a hirt. remenlvén. hogy ha az aszszonya szabad lesz magával. meg is menekedik annyi sok nyughatatlanságtol.
De ez a hir, mind ellenkezö dolgot okoza. mint sem ö gondolá. mivel Elvir figyelmeteségel halgatván ezt a hirt. mondá a dajkájának. Eleonora, én jobban által látom ezt a dolgot mint sem gondolod. én azt jól tudom hogy dom baltazár el nem ronthattya a mi házaságunkot. attol nem tartok, de abban nem kell kételkedni. hogy ez a hir. olyan dologtol ne eredne amelyben részt nem kellene vennem. az én köteleségem azt hoza magával. hogy azt elne halgassam. hanem a férjemhez mennyek. és néki meg mutassam, hogy gondom vagyon reája.
Én el akarok indulni. goa városában akarok menni, és abban semmit sem mulatok el. hogy hozám valo szeretetét. viszá ne hozam. hogy hogy aszonyom. mondá eleonora tsudálkozva, te ötet nem szereted. ö tégedet el hagyot. és még is utánna akarszé menni?
Nem nem eleonora. feleló erre Elvir. én ötet nem szeretem. de a köteleségem arra viszen hogy magamot szeretessem. és betsültessem. mindent el kel követni azért. hogy egy álhatatlan férjet viszá hozhassunk. és nem akarván többet halgatni, parancsolá néki, hogy hiná hozája aki magát anyira igérte néki. a pedig mint egy gondviselö volt a kastéllyban. a tselédek mind tölle függöttek.
Eleonora nem mervén többet mondani. oda hivá azt az embert. akinek neve volt felix. és az aszonya házában vivé. dona Elvir elé beszélteté véle mind azt a mit adajkájának mondot volt., és látván azokbol., hogy szándékát véghez kellene vinni. meg esküté a maga hüségére. és azután meg mondá néki szándékját.
(III. Mulattságos napok: 139)