filosophusoknak pedig nagy hitelek vala, azt gondolták, hogy ezek már egy nehány saeculumoktol fogvást, mindenekröl eleget mondottanak, és lehetetlennek tartották, hogy a pásztorok többet tudgyanak pythagorásnál, plátonál, de sött még azt hitték, hogy ha akeresztények valami jót tanitanak, hogy ezektöl a nevezetes bölttsektöl vették. orige.in cels.
De még masként is, a filosophusok, alkalmatosab dolgokot tanyitottanak, mint sem akeresztények, sokan közüllök, jonak tarták lenni agyönyörüséget, és azt leg örököseb jónak itélék lenni. ök azon nem törödtenek, hogy ki ki kövesse a maga gondolattyát, és maga modgya szerént élyen, söt még azokot meg vetették, és tsufolták, kik filosophusok nem valának, a pyrrhonianusok, igen felesen lévén, ezek mindenröl kételkedtenek, föképpen az Istenségröl, azt tartották bölttseségnek. hogy függöben tarttsák elméjeket, és azt éppen nem szerették. hogy olyan tudatlanok, és ollyan közönséges népböl állók, valamint akoron valának sokan akeresztények, ollyan mély dolgokrol mérjenek itéletet tenni, noha ökk minden féle vallást tiszteltenek. azt láttyuk, hogy az épicurianusok áldozattyokra el mentenek. ha szinte ezekel leg inkáb ellenkeztenek is, a leg közönségesebben valo. tartásban. az istenek iránt, assisto divinis. horat. és a Cérémoniákban részesültenek, de azon meg egyeztenek együt, hogy nem kel olyan szokás ellen támadni, a melyet, atörvény, és az idö jová hagyot.
Az istenek sokaságárol valo hitel annyira volt, hogy mindenik nemzetnek., városnak, és mindenik tselédes gazdának különös istenek vala, erre valo nézve, minden féle vallást. jonak tartottak lenni, tsak régi volt, az aszszonyok, és a tudatlan népek, mindenkor kaptanak az ujjan, gondolván azt,
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 346)