örült, és ha valamelyike penitentzia tartásban volt, mindnyájan imádkoztanak érette, mint atyafiak együt ugy éltenek, egyik amásikát, attyának, fiának, öttsének, hugának hitta.
Az illyen egyesség meg tartására atselédes gazdák igen vigyáztanak, azon kivül a papokhoz, és a püspökökhöz, nagy engedelmeségel voltanak, de föképpen a püspökök nagy egyességben valának egy más közöt, ha valami nevezetes dolog történt, azt egyenlö akarattal vitték végben, az egy tartományban lévö. püspökök, gyakorta esze gyültenek, akik pedig egy mástol távul voltanak, azok leg aláb egy más nevéröl üsmerték egymást, és gyakorta irtanak egy másnak, amely könnyü vala a romai birodalom nagyságáért, amelyet mint ha azért állitotta volna fel az Isten, mondgya origenes, hogy könnyeben prédikálhassák az évangyéliumot, orig. in Cels. libr.2.p.79. azok alevelek pediglen mind más formájuak valának, mint sem arend szerént valo levelek, azért hogy azokot meg ne hamisithassák, és hogy ollyan dolgokban lévö titkok, ki ne tudodgyanak, föképpen, amidön üldöztetések valának, de még arra igen vigyáztanak, hogy az olyan leveleket, tsak az egy házi renden lévök által küldötték el, hogy ha pedig arra olyan egy házi nem találkozot, inkáb ujjat rendeltenek, hogy sem mint másra bizák leveleket, Cypr.epist. 9. ad Cler.rom. de mint hogy az anyaszent egy ház. továb terjede abirodalomnál, annyi sok féle nép közöt, a keresztények egyes hitét, és szokását, inkáb lehete tsudalni. és a ki tettzék, hogy az igazán valo vallás, el hagyatá követöivel., arosz, és az okoság ellen valo szokásit, egy szoval, aközönséges anyaszent egy ház. valoságal egy test volt. akinek tagjait meg egyesitette, nem tsak az egy aránt valo hitt, hanem még az valoságos egy máshoz valo szeretet is.
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 336)