de monog. nagy véteknek tarták, akét nemnek, egymásal valo. közösülésit, ezekröl is mondgya, alexándriai szent kelemen. hogy szent pál jövendölése szerént, lésznek ollyanok. az utolso idökben. kik meg tilttyák aházaságot. III strom.446.d. 1 tim.4. erre valo nézve kénszeriteték ez a szent atya oly nagyra emelni aházaságnak szenttséges voltát, elö hozván gyakorta, a sz péter, és sz. philep példáit.
A gyermekek neveltetésekröl valo tanyitások közöt, azt jovalották, hogy öket idején meg kell házasitani, hogy a rosz életet el kerüllyék, Const.apost.IV.C.10. valamint más dolgokrol, ugy aházaságrol tanátsot kértek a püspöktöl, ezért mondá szent ignátz., hogy ne atest, hanem az Isten szerént legyen, ignat. epist. ad polycarp. amidön akét rész meg egyezet, apap atemplomban meg áldotta öket, és aszent áldozatot ajánlotta érettek, a két hazasulando személyek, egymásnak kezet adtak, és a vö legény egy gyürüt adot ameny aszszonynak, amelyen, vagy egy kereszt, vagy egy galamb, vagy hall volt mettzve, a keresztényeknek ilyen petsét nyomojok vala, mivel a régieknél a gyürü, petsét nyomo is volt egy szers mind. valamint most is a törököknél.
A keresztények. aházaságban valo szabadságal nem éltenek a nagy innepekben, se a böjti napokon, ettöl is vagyon az a szokás, hogy bizonyos idökben alakadalom meg vagyon tiltva, alexandriai szent kelemen mondgya, 6 strom. hogy egy gnosticus, az az, egy tekélletes keresztény. amidön gyermekei vannak, ugy tekénti azután a feleségit, mint hugát, amint ugyan azá is lészen, amidön atestet le teszik, és tertullianus eszerént irja le a keresztényi házaságnak boldogságát, a hivek közül ketten egyenlö terhet viselnek, ketten egy értelemben, és egy testben vannak, együt le borulnak, és imádkoznak, együt böjtölnek, egy mást intik, és tanittyák, együt mennek atemplomban, és az Isten asztalához, együt vannak az üldözetekben, egyik amásika elött, semmit el nem titkol, se egy másnak nem alkalmatlankodnak, szabadosan mennek abeteghez,
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 334)