lehet látni tacitusban, hogy mitsoda udvara volt ennek a ket Császárnak, és hogy mitsoda el fajulttság uralkodot abban. meg lehet látni hogy ugyan azon saeculumban mitsodás szokás volt, horaciusbol. juvenalisbol. martialisbol. és petroniusbol., a mely undokságokot le irnak ezek az auctorok., azok akoron közönségesek valának, és azoknak követésit nem tiltották. ugy tettzik, mint ha ezek aveszedelmes könyvek, tsak azért maradtak volna meg, hogy az emberek meg lássak, hogy a meg romlásnak. mitsoda mélységéböl vonta ki akristus az egész emberi nemzetet, hasonlo undokságokot látunk svetoniusban. az auctorokban. kik az augustus Császár historiáját irták, és akövetkezendö két saeculumot., azt lucianusban., apuleusban., atheneusban, egy szoval mind azokban az auctorokban kik aszokásrol irnak., a szent atyák kételenittettek ezekröl vilagosan szollani, atöbbi közöt szent agoston. de civit. 2.C.4. alexandriai szent kelemen. pedag. lib 2. mind ezek után, nem kell tsudálkozni azokon. agonoszságokon. a melyeket szent pál számlál elé a romaiakhoz irt levelének akezdetén.
A szokások meg romlása, agörögöktöl, egyiptumbéliektöl, és nap keletröl, ment aromaiakhoz, tsak vessük szemeinket áristophánusra, meg láttyuk hogy mitsoda rendeletlen életet éltenek agörögök azö idejében, abizonyos hogy az után jobbaká nem lettenek. és nagy sándor idejében, s. meg azután, a tunyaság, és abujálkodás, igen el hatot volt közöttök, a macedoniai, egyiptumi, és syria béli királyoknak historiái tele minden féle gonoszságoknak, és el fajulttságoknak példáival, azt tudgya ki ki, mitsoda nevezetben volt, alelxándria., antiochia, és Corinthus, városa, azt tudgyuk mitsoda hiresek valának atunyaságért, és bujaságért, kis ásiának varosai, mind azon által, az illyen gonoszságok közöt véve eredetet a kereszténység, ugyan azon városokban
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 308)