A kristus az innepek után. jerusálemet el hagyván. judéának tartományában marada tanitványival, és ót keresztel vala, hasonlo képen szent jános is keresztelt ajordán vize mellet. ennek aszent elöljáró tanitványinak. holmi vetekedések támada a sidokal. a kereszttség iránt, és mindnyájan szent jánoshoz menvén. mondák néki. jésusrol, akiröl bizonyságot tettél a mostanában keresztel., és mindenek. hozája mennek. szent jános, aki tsak azért gyüjtöt volt tanitványokot. hogy azokot az Isten fiának adhassa., felelé nékik, az ember nem vehet semmit egyebet. hanem ami menyböl adatik néki. azt akarván. ez által vélek meg értetni. hogy ö aszolgálattyában, tsak azon hatalom, és parantsolat szerént tselekeszik, mint amelyet vett attol. aki ötet küldötte. eszekben juttatá. hogy sokszor meg mondotta volna. nékik, hogy nem ö volna akristus., azt is mondá nékik, hogy nem ö volna az anyaszent egy háznak völegénye. hanem ö tsak. a völegénynek. baráttya és hogy néki minden öröme tsak a, hogy halgassa annak a vö legénynek szavát. szükséges hogy ö nevekedgyék, és én meg kisebüllyek. hogy akristus önnét felyül való. és mindenek felet való. azt beszélli amit látot. és hallot. és akí bé veszi az ö bizonyságát. meg petsétli hogy az Isten igaz mondó,. mert az Isten küldötte ötet, és nem adta néki lelkét mérték szerént, de mint hogy szereti, mindeneket az ö kezében adot, hogy akristus az Istennek fia, és akibenne hiszen örök élete vagyon, ellenben pedig aki nem hiszen benne, nem láttya meg azt az életet., és az Isten haragja. fog rajta maradni.
Szent János meg nem elégedék azal. hogy tsak ajordán vize mellet tenne bizonyságot akristusrol. hanem még a fejdelmi udvarhoz is el mene bizonyságot tenni az igasságrol. herodes antipas, anagy herodesnek fia. minden törvény ellen. feleségül vette volt.. herodiást, az attyafia feleségit. szent jános hozája mene. és meg feddé erröl avétekröl. és mind azokrol melyeket tselekedet volt, és bátran meg mondá
(III. A Kristus Jésus Életének Historiája: 625)