éltenek, de leg nagyob resze közöttök, a maga hasznát keresö, nagyra vágyó, és fösvény vala, atörvenynek külsö képen valo meg tartására igen vigyáztanak, nem tsak a nagy féle gyümölcsnek adgyak vala meg atizedét. de még afüveknek is, ugy mint a kömény magnak, mintának, és akölesnek, igen nagy szorgalmatoságal mosák vala meg az ivó edényeket, ételhez valo edényeket. és aházi eszközököt, magokot is gyakran meg mosták, anyira meg tarták a szombatot, hogy vétkes dolognak tarták lenni, hogy a kristus egy kevés sárt tsinála azujával, és hogy az ö tanitványi, abuza fejet le szakasztották szombat napon ezek gyakran böjtölének, sokan közüllök kétszer egy hétben, hetfün, és tsötörtökön, ezek mutogatás képen hordoznak vala másoknál hoszab totaphotot, és zizithet, deákul. phylectaria, et fimbrias, a phylectaria, atörvény egy nehány verséböl álló irás vala. a melyet a homlokokon, és abal karjokon hordozták, valamint emeg vala nekik hagyva, hogy az Isten törvénye mindenkor a szemek elött, és a kezeken légyen, az zizith, nem egyéb, hanem sok féle szinü rójt vala, a melyet a palásttyok szegeletein kelletet nékik viselni, hogy az Isten parantsolatira emlékeztesse öket, a sidok még mostanában is viselik ezeket akülsö jeleket, amidön asynagogában mennek, de tsak mives napokon, mivel szombat napokon. és más innepeken, azt tarttyák, hogy ezekre nintsen szükségek.
A farisaéusok mindenek láttára adnak vala alamisnát. az ortzájokot meg festették sargára, hogy mások azt gondollyák. hogy ök sokat böjtölnek, azt ök igen nagy gyalázatnak tartották, ha valaki tisztátalan lévén, hozájok talált érni, ök pediglen tisztátalanoknak tartották., nem tsak apogányokot, és anyilván valo bünösököt., de söt még azokot is, kik valamely tisztátalan mesterséget üztek, egy szoval leg nagyob részinek közüllök, minden buzgoságok, kevélységböl, és haszon keresésért volt, atudatlan népet, ékes beszédekel. el áltatták, az aszszonyok pedig magokot joszágoktol meg fosztván,
(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 281)