szokási, és tudományi nem tettzhetének, mivel ök tsak ahejában valoságokban foglalták magokot. ut primum positis, nugari graecia, bellis coepit, horat. a valo hogy filosophusok valának közöttök, de azoknak nagyob része, azzal meg elégedtek. ha ajó erkölcsröl beszéllettek, és nagy kiáltásal disputálhattak. atöb része pedig agörögöknek, alátásban, hallásban foglalták magokot, és a fö mesterségekben; némellyek közüllök arethoricára adták magokot, némellyek avers tsinálásra, akép irok, képfaragok, az áts mesterek, nagy betsületben valának közöttök, mások a geometriában, ástronomiában, foglalatoskodtanak, ezen nemzet közöt az emberek, tsak nem mind, vagy tudosok, vagy restek valának.

A romaiak szokása sokal állandób vala, mivel ökk, tsak a mezei munkában, atörvényes dolgokban, és ahadakozásban foglallyák vala magokot, és örömest agörögöknek engedék a mesterségeket, és a tudományokot. romae dulcae fuit, et solemne reclusa mane domo. horat. adván tsak arra magokot., hogy a birodalmat nagyobra terjeszék, és anépet igazgassák, asidok pediglen, mint hogy tsak az Isteni szolgálatnak tudományában foglalák magokot,, azert agörögök öket, tudatlanoknak tarták, látván hogy ök más féle tudományon nem kaptanak, hanem tsak atörvényeknek tudományán, erre valo nézve is nevezék öket barbarusoknak, és sokal aláb valoknak tarták öket atöb nemzeteknél, azért hogy a vallásokot, szomorunak, és balgatagnak tarták lenni, Judaeorum mos tristis. absurdusque. tacit. látván azt, hogy asidok, avallásokra valo nézve, se a tobzodo, se a feslet életre nem adták magokot, az ö nékik igen viszá tettzet, de leg inkáb azon ütköztenek meg, hogy szombat napokon semmit nem miveltek, bizonyos idökben böjtöltenek, és hogy minden féle állatnak husábol nem ettenek.

(VI. Az Izraéliták Szokásárol: 271)


Előző oldal | Következő oldal