II Rész Hogy rend szerént mitsoda. fogyatkozásban esnek. a választásban.
Négy féle fogyatkozást találok., a melyekben esnek szokások szerént az ifiak, az illyen választáskor, a melyek okozák., hogy roszul is viszik végben.
Az elsö a, hogy semmit nem végeznek. a választásrol. és nem hogy okoságal vennének magoknak valamely rendet., és azt, hoszas. és valoságos végezés után. hanera azt némelykor tsak hirtelenségböl. gondolatlanul választtyák. némelykor az alkalmatoságért. gyakorta meg. tsak a hajlandoságert, a melyel vannak egy rendhez. inkáb mint a másikához. meg nem visgálván ha arra alkalmatosoké, ha a jovokra lészené. se azt, ha az, üdveségekre leheté.
A második a, hogy a midön végeznek, roszul végeznek, az az, hogy rosz kezdettel, és nem azt a véget tekintik. a melyet kellene tekinteni avégezesben. nemelyek a rendben, a melyre akarják magokat adni. tsak a kedves életet tekintik; mások, agazdagságokot. az nagyra valo menetelt. mások. a betsületet, a hirt, nevet. egy szoval. mindnyájan. tsak a földi jókót., és a mostani életet tekintik. de igen kevesen vannak, a kik ajó erkölcsre. és az örök boldogsagrá vigyáznának, noha e volna aleg fövebb vég, a melyre kellene igen vigyázni a végezéskor. azt jól tudgyák mondani,. hogy ez a rend nékem igen jó. hogy a világban elé mehesek, és szerentsémet meg tsinálhasam: de azt nem mondgyák, hogy a nékem jó. azért hogy a jó erkölcsben elé mehesek. és üdveségemet kereshesem., vagy is, a nékem nem jó. mert elöre látom hogy abban az Istent meg bántanám. sok féle képen. olyan köteleségeket látok abban. a melyeket véghez nem vihetném. olyan alkalmatoságokot. és veszedelmeket, a melyek el veszthetnének.
Ez a fogyatkozás nagy, minden féle okból. mert hogy okosan lehesen végezni egy ollyan rendröl, a melyben kel az életet el tölteni meg kel tekinteni avéget, a melyért az élet adatot, az a vég, az Isten szolgálattya., és az öröké valo
(IV. Az Ifjak Kalauza: 282)