XVI Rész A felebaráti szeretetröl.
Ez a jó erkölcs. annya. a három fellyeb valoknak. és azok akikben e fel nem találtatik, mind azokban arendeletlenségekben esnek., a melyekröl az utolso három részben szóllottunk. A harag, a veszekedés. gyülölség. boszu állás, mind attol jönek. hogy nintsen felebaráti szeretet bennünk., és hogy nem szerettyük fele baratunkot keresztyeni modon. és ugy, a mint az Isten parantsolya.
Tellyeségel szükséges hogy meg tanullyad ezt ajó erkölcsöt, mert ez, az egyik fundámentuma. a keresztyenségnek. a mely erre akét törvónyre vagyon épitve. szeresed az Istent mindenek felet, és felebarátodot, mint magadot. mind azon által ez a jó erkölcs. mind ritka, mind ezt igen roszul követik a keresztyének.
A közönséges keresztyének azt tarttyák hogy a felebaráti szeretet abbol áll, hogy az atyok fiokot, jó akarojokot, szeresek, és mind azokot, a kiktöl valamit várnak, és a töb embereket idegenségel tekinttsék., enem felebaráti, hanem magokhoz valo szeretet. illyen gondolatban nevelik fel gyermekeket., arra tanittyák, hogy tsak azokot szeresék, kik ö vélek jót tesznek., gyülöllyék avélek roszul tévöket, és atöb emberekhez idegenségel legyenek., ezektöl jönek a rendeletlenségek. a melyek a keresztyénséget el változtattyák, ezektöl a keménység, a melyel vannak az emberek egy máshoz, az egy máshoz valo kevés jó akarat., a szükségekben valo kevés segittség, a veszekedés. bestelenség; gyülölség, boszu állás.
Igen szükséges az ifiuságot az illyen fogyatkozásrol el szoktatni, és íllyen szükséges. és üdveséges jó erkölcsre oktatni.
Ez a fogyatkozás, harom dolognak tudatlanságatol származik. a melyeket ebben a jó erkölcsben meg kel üsmérni, ugy mint, hogy kitsoda a felebarát. akit szeretni kel., mi okbol kel szeretni, miben áll az a szeretet
(IV. Az Ifjak Kalauza: 254)