valo veszekedésre. 3. hogy okosan visellyed magadot, a midön veled veszekedni akarnak

1. Tehát. ne garázdálkodgyál senkiben is akár mi okod legyen arra, vannak olyan elmék, a kik természet szerént garázdák., és a kiknek mindenkor vagyon valamely veszekedések másokal., a mely elmék türhetetlenek. semmit el nem szenvedhetnek, vak merök, és gondolatlanok. akik tsak amagok elméjek, és nem az okoság után járnak. ezért is mondgya abölcs. hogy abolondnak ajaki versengésekben egyelednek, és aszája feddödéseket szerez meg másut. Tisztelet az embernek aki meg vonsza magát aversengésektöl; minden bolondok pedig veszekedésekben egyelednek.

It pediglen nem szollok az ollyan féle veszekedö elméröl, aki tsak épen hamiságbol. keresi aveszekedéseket, és örül azon a midön másokot lát veszekedni, az illyenek olyan gonosz elmék., a kik a magok veszedelmét keresvén. azt még meg is talállyák, valamint az irás mondgya, hogy a gonosz mindenkor aveszekedést keresi, de a kegyetlen angyal ellene küldetetik. az, az, hogy az ördög, mindenkor fog ellene tamasztani valamely veszedelmet

2. A nem elég hogy másal ne veszekedgyél hanem még arrais kel vigyáznod, hogy másnak okot ne adgy a veszekedésre; mivel meg történik némelykor hogy szán szándékal adnak okot arra: a mely jele. a hamis és a veszekedö elmének., némelykor, és gyakorta. arra okot adnak gondolatlanságbol., nem vigyázván még elöre arra. hogy mi sérthetné meg a felebarátot. erre igen kel vigyáznod, nagy szorgalmatoságal igyekezél tehát el kerülni mind azt valami meg bánthatná felebarátodot, ugy mint a versengések. az ember szollások, a szó hordások. tsufolások., gyalázások, és többek illyenek. a mellyek szüntelen valo veszekedéseket. ellenkezéseket okoznak az ifiak közöt.

(IV. Az Ifjak Kalauza: 249)


Előző oldal | Következő oldal