halgas tsendeségel másokot, és helyes kérdéseket is tévén. tanulásnak kedviért.
XI Rész A nyelvnek más egyéb rosz erkölcseiröl, és leg elöbször az esküvésröl
A rosz, és a helytelen. beszédeken kivül. vannak meg más olyan rosz erkölesei anyelvnek. amelyeket tartozik szorgalmatoságal el hagyni egy keresztyén. azok közöt elsö az esküvés
Az igen rosz természet. és rosz szokás föképen egy ifiuban, aki az esküvésre adgya magát, nem szollok it az olyan esküvesröl. a mely avallás szerént vagyon valamely igazság bizonyitására. a midön azt a szükség kivánnya., a mely szükség ritkán történik meg az ifiakal hanem szollok. az olyan esküvésekröl. a melyek oly közönségesek akeresztyének közöt., és a melyekben az Istennek szenttséges nevit emlittik, és fel veszik hejában leg kiseb. haragban, és sokszor ok nélkül. hanem tsak abbol az utálatos szokásbol., a melyel minden idöben az Isten nevére esküsznek. Ennél a véteknél veszedelmeseb szokást nem lehet bé venni,
Mert elöbször. az Istent meg vetik, amidön oly kevésre betsülik azö szent nevét, amelyet minden teremtet állatok imádgyák. és amelynek szenttséges volta elött rettegnek az Angyalok. de sött még, az ö ez iránt valo parantsolattyát is meg vetik. Az urnak nevét hejában fel ne vegyed.
2. Igen nagyon meg boszonttyák a kristus Jésust. az ö Fiát. hogy olyan tiszteletlenségel bánnak azö dragalátos halálával. amelyet szenvedet válttságunkért. és az ö szenttséges vérivel a melyet üdveségünkért ontotta ki, a mely boszontás szintén olyan nagy, mint a melyet vett a hóheritol. Meg ostoroztatot. mondgya szent Agoston. a sidok ostorival. és mostanában ostoroztatik. arosz keresztyének káromlásival. és azok. szintén ugy vétkeznek akik a menyekben lévö Jésust karomollyák. valamint azok. akik a földön létekor káromlották,
(IV. Az Ifjak Kalauza: 234)