K. kitsodák azok akik éhezik, és szomjuhozák az igazságot, és akiknek az Isten igéri hogy bé töltetnek.
F Az ollyanok, kik ohajttyák az Istené lenni, ötet hová továb jobban szeretni, szolgálni, felebarátyokal jól tenni, hivatallyokot tekélleteségel végben vinni, egy szóval minden nap eléb menni. ajó erkölcsben, és akik ezeket ollyan buzgosagal kivánnyák, valamelyel kivánnya az éhségben. és szomjuságban lévö ember az ételt, és italt, az Isten még ez életben bé tölti öket igazságával. és malaszttyával, el oltván szivekben a világi jókhoz valo éhséget. és szomjuságot. a menyekben pedig meg részegitti öket, házának böségével, és agyönyörüségnek patakábol itattya öket. a proféta szerént, és anyira bé tölti kivánságokot. hogy többet nem kivánhatnak ps. 35. 9. meg elégszem mondgya a proféta. mikor meg jelenik ditsöséged. ps. 16. 15.
K. kitsodák azok akiknek az Isten irgalmaságot igér?
F Azok, akik felebaráttyokhoz irgalmaságal vannak., akik szánakodásal lévén nyomoruságokhoz, meg segittik nem tsak testi szükségekben., hanem lelki szükségekben is, követvén az irgalmaságnak lelki tselekedetit, példának okáért, akik szivekböl meg botsátanak, és szeretik ellenségeket. agonoszért. joval fizetnek nékik, oktattyák atudatlanokot, és intik aroszul tévöket. könyörögnek abünösökért. az illyenek sokal. nagyob irgalmaságot vesznek Istentöl, mint a melyet másokal tesznek, ugyan az illyeneknek is igéri akristus, hogy jó, és meg tömöt, és meg rázot, és ki folyo. mértéket adnak, kebelekben., mert azon mértekel a melyel mértek, viszá mérettetik nekik. luk 6. 38. a mely irgalmaságot tészen az Isten vélek, meg mentvén az örökké valo. nyomoruságtol., az örökös jókkal tölti abé öket. a mellyet pedig ök tettek másokal. atsak ideig tarto volt. mert az Isten az irgalmaságot ugy teszi mint Isten. az az, böségel, és mérték nélkül, az emberrek pedig ugy teszik mint emberek, az az. az ö gyengeségek és szegénységek szerént.
K. kitsodák azok, akiknek jutalomul azt igérik. hogy az Istent meg láttyák?
F Azok, az ollyanok. akiknek tiszta szivek vagyon, az az, a kik, se a teremtet állatokhoz, se magokhoz nintsenek ragaszkodva, akik tsak az Istent szeretik, boldogsagokot tsak benne keresik, kik minden kivánságokot, és reménségeket tsak abban teszik, ebben áll tehát a szivnek tisztasága, ezért is erdemli meg jutalomul, hogy az Istent
(II. Épistolák: 893)